Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Gát Eszter: Pest-budai zongorakészítők = Klavierbauer von Pest und Buda 147-259

Fennmaradt egy zongorája „Georg Schick in Ofen" jelzéssel. 1822-ben és 1828-ban a tabáni templom orgonáját javította. Ismert címe: Schlangeng. (1818). Irodalom: hoz 1936.; Szigeti Kilián hagyatéka. Zongora: Iparművészeti Múzeum, ltsz. 5968. (1830 körül) SCHILLINGER Mathias: Említve 1817-1833. Orgona- és zongorakészítő. Apósa, Herodeck József műhelyében dolgozott, feltehetően 1815-ben nyert mesterjogot. Az 1817-es céhprivilégiumot kérő felségfolyamodvány egyik aláírója. A pesti városi zenész fia 1826-ban nyert polgárjogot. Az 1830-as és az 1833-as összeírás szerint orgona- és zongorakészítő, és a Dunasoron lakik. A céh megalakulását már nem érte meg, neve a hangszerkészítők mesterkönyvébe már nem került bele. 1825-ben és 1826-ban a budai Nagyboldogasszony templom orgonáját javította, egy 1830-ban megjelent hirdetése szerint bécsi zongorák forgalmazásával, zongorák javításával és hangolással is foglalkozott. Fia, Vince 1831-ben nyert polgár- és orgonakészítői mesterjogot. Ismert címe: L. Alsterg. No. 9 (1827); Alsterg. im Baron Forraischen Hause Nr. 221 (1830); Donauzeile 56 (1822-1833). Irodalom: Illyefalvi én.; Isoz 1936, 1926 a; Szigeti Kilián hagyatéka; Gábry 1962; VOPZ1830/19; BFL-Int. a.n. 804. SCHLICK Ignaz (Johann): Említve 1826-tól, megh. 1844. Pesti zongorakészítő mester. Műhelyét 1826-ban nyitotta meg. 1830-tól különböző típusú hat és fél- és hétoktávos szárny alakú zongorákat, álló zongorákat és hatoktávos asztalzongorákat, és egy „Glasglocken-Harmonikát" kínált eladásra. A hangszerkészítők céhébe mint egyedül dolgozó mester lépett be. Ismert címe: I. an der Donau 110 (1827); Herrengasse No. 694 zu den 3 Mohren im ersten Stock links (1830-1833); Bad Gasse im SpiegePschen Hause Nr. 22 im 3-ten Stock (1832-1834); Stadt No. 116 (1839); Hochstr. Appiano H. (1840); Waitznerstr. (18451846) Irodalom: Isoz 1936.; VOPZ 1830/91,1832/90,1834/66; BFL-Int.a.n.804. SCHMIDT Károly (ifjabb): sz: 1827, említve 1859-ig. Pesti zongorakészítő mester. Mesterségét apja, id. Schmidt Károly, neves pozsonyi zongorakészítő műhelyében tanulta. Vándoréveit Amerikában (Chickering, Kuns?, Clark, Stodart? Linden & Fritz), majd Párizsban (Rhoden, Pape, Kriegelstein és Herz) töltötte. 1854-ben Pesten műhelyt" nyitott, ahol zongorákat és pianinokat készített. 1854-ben a Müncheni kiállításon egy zongorája dicséretet nyert. A hangszerkészítő céhnek nem volt tagja. 1855-ben a céh kontárkodásért feljelentette: az 1856-ban hozott tanácsi határozat szerint a vád alaptalan volt, hiszen korábban a Magisztrátusból már engedélyt nyert zongoragyártásra és árusításra. Hamarosan visszatért Pozsonyba: 1859-ben átvette apja zongoragyárának vezetését, de azt újra felvirágoztatnia már nem sikerült. Ismert címe: Windgasse, Oswald ház (1854) Irodalom: Die Vaterländische Klavierfabrikation. Pester Bote, 1854; Beregszászy 1874.; Paul 1868.163. BFL-Tan. 1856. év: 1790,2790,4120. 181