Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

hatása volt a pesti belterületi városképnek és a város társadalma egyes rétegei szokása­inak alakulására, fejlődésére. Az 1801. február 9-én Pesten született 5 Fischer Péter a Svájcból bevándorolt Peter Troll 6 pesti cukrásznál töltött inasévei, majd nála 1818-ban történt felszabadulása, Budán, Bécsben, a Bécs melletti előkelő gyógyfürdő- és nyaralóhelyen, Badenban töltött segédévei, majd Bécsben Daun Ferenc grófnál fennállott urasági cukrászi szolgálata után megvásárolta tanítómesterének Uri utcai - akkor 613. öszeírási szám alatt 7 (a mai Petőfi Sándor utca 5. sz. alatti ház helyén) állott házban levő cukrászatát, majd a Városi Tanácstól 1823. november 8-án kapott jogosítvány alapján ugyanott megkezdte - az olymposi isteneknek nektárt töltő Hébé istennőt ábrázoló boltcímerkép alatt - önálló működését 8 Ennek első évei a napóleoni időszakot követő gazdasági recesszió utáni politikai fejlődéssel párhuzamosan folyt városterebélyesedés és építés éveire esnek. Fischer olyan szakmai felkészültségre következtetni engedő és működésével igazolt ismeretekkel indult az önállóság útján, amilyenekről az addigi pesti cukrászokról szóló adatok nem tudósítanak. Cukrászboltja színvonalával kapcsolatos törekvéseinek egyik illusztrálója, hogy 1823-ban - Pesten elsőként - portálkirakatot építtetett boltja elé, s így neki tulajdonította az erről tudósító egykorú újságíró az érdemet, hogy ehhez az első impulzust adta, aminek nyomán már az elkövetkező másfél évtizedben számtalan kö­vetője volt. 9 1827-ben a cukrászok címjegyzékében már mint a Peter Troll tulajdonát képezett Belváros 427. számú (a mai Petőfi Sándor utca 18. sz. és Régi posta utca 19. számú ház helyén állott) házban levő cukrász szerepel. 10 1837-ben azonban cukrásza­ta már a Szervita téren 11 (ma Martinelli tér) álló, akkor 423. összeírási számú, Wurm József és Heinrich Alajos tulajdonát képezett, később 444. számú (a mai Martinelli tér 4. sz. a. ház helyén állott) házban van. A portálkirakatról szóló tudósítás a másfél évtized alatt az időjárás hatására meg­rongálódott portál ide történt átalakításáról ad hírt, hangsúlyozva, hogy Fischer költséget nem kímélve adott üzletének új fényt és csillogást. Az üzlet utcai oldala számtalan tükrével, ezek foglalataival és kereteivel, tűzaranyozott tartórudacskáival amelyek közül az oly bájosan festett HÉBÉ mosolyog a járókelőkre, - már impozáns látványt nyújt, s a meglepetést csak fokozza, ami az üzlet belsejébe lépő elé tárul. A leírtak újszerűek a Szervita teret nyugatról övező házsor által alkotott utcaképben. Nem csak színvonalas, új látványt nyújtanak, hanem a nagyvárosi elegancia irányába fejlődést is érzékeltetnek. Fischer üzletét magábafoglaló ház homlokzatát, s így a portálkirakatot is - oldalnézet­ben láthatóan - Fuchsthaller Szervita teret ábrázoló metszete 12 örökítette meg. A metszeten a házban lévő boltok portálkirakatai feletti cégtáblák közül a Fehérhajó utcához legközelebb esőről olvasható a FISCHER név. E szerint az ez alatti volt Fischer cukrászboltjának portálkirakata. Ezt a metszetből következtethetően két bejárati ajtó osztotta meg. A portál középső tagján megörökített álló ovális mező és az ennek közepére rajzolt álló nőalak Fischer cégérképére és Hébé istenasszonynak erre festett ábrázolására utal. Nem volt azonban megnyugtatóan megállapítható Fuchsthaller apró­lékos ábrázolásmódja ellenére és a metszetről készített fényképfelvétel 27x40 cm méretű nagyításáról sem, hogy mik voltak azok a tárgyak, amelyeket a metszet, mint a kirakatok­ban levőket ábrázol. 13 Fischer vállalakozó szellemű volt. Ennek tulajdonítható többek között, hogy cuk­112

Next

/
Oldalképek
Tartalom