Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991)

TANULMÁNYOK – STUDIEN - Rózsa Miklós: Hébé kioszkja : adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez = Hebe's Kiosk : Beiträge zur Geschichte des Martinelli-Platzes und des Vörösmarty-Platzes in Pest 111-146

RÓZSA MIKLÓS HÉBÉ KIOSZKJA (Adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez) I. Alt Rudolfnak (Bécs 1812 - Bécs 1905) Sandmann rajzai nyomán kőnyomatban és „Magyarország nádorának, mint Pest felvirágzása 's minden újabb építési emlékek mik azt a' nagyszerű városok rangjára emelik, magasztos alapítójának" ajánlva 1845-ben kiadott

1 és különböző kiadványokban reprodukált pest-budai városképei közül a Színház térről készültnek

2 bal oldalán egy kisebb építmény látható. Találkozunk vele egykorú napilapok tudósításaiban, pesti életképben, többször említi naplójában gróf Széchenyi István, láthatjuk nagyobb méretű pesti látképet szegélyező több kisebb kép egyikén

3 és biedermeier pohár metszetén,

4 megemlítik a reformkor és a neoabszolutizmus éveiben kiadott városismertetések, szól róla - létesítésének indítékait ugyan tévesen megjelölve - Naplótöredékeiben báró Podmaninszky Frigyes és olvashatunk róla létesítője halálának centenáriumára írt - téves adatokat is bőven tartalmazó - újságcikkben. A múlt század közepe pesti városképének e jellegzetességéről szóló írások azonban nem nyújtanak lehetőséget létesítése előzményeinek, megvalósulása idejének és körülményeinek, építészeti megoldásának, interieurjének, valamint eltávolítása idejének és indítékainak megismeréséhez. A város és társadalma életében betöltött szerepe is csak a nyomtatott források adatai folytán kirajzolódó, s éppen ezért csak részleges kép alapján ismeretes. E hézagokat igyekszünk levéltári források alapján és azokat követve, a történeti valóságnak megfelelő pontossággal kitölteni. E levéltári források egyben olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek az építmény felállítása helyén volt múlt századi topográfiai és városképi adottságokról, közlekedési, vízellátási és köztisztasági problémákról, ezek mikénti rendezésére törekvésről tudósítanak s együttességükben hozzásegítenek a reformkori Pestről eddig ismert képnek a városfejlesztés, városrendezés nézőpontjából részadatokkal való kiegészítéséhez. Az építmény Fischer Péternek, a 19. sz. első fele legjelentősebb pesti cukrászának fagylaltozó kioszkja volt. A 18. sz. kilencvenes éveiben a gazdasági helyzet lendítő hatására számszerűen növekvő, majd a napóleoni háborúk idején fellépett pénzértékromlás hatására bekövetkezett tönkremenések következtében visszaeső pesti cukrász-kézművesség az 1820-as években Fischer Péter működésének megkezdésével kapott újabb, a későbbi időszakot is kedvezően befolyásoló lendületet és termékeivel szemben a társadalomnak az eddiginél szélesebb köreiben jelentkező igények felkeltését is előmozdító attitűdöt. Ennek 111