Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Rózsa Miklós: Egy 1824. évi pesti üzleti hirdetés és annak forrásértéke = Eine Pester Geschäftsanzeige aus dem Jahre 1824 und deren Quellenwert 501-511
egy pesti cukrászé volt, készítményeinek vásárlói elsősorban pesti lakosok voltak, minél fogva hirdetésünk a budapesti várostörténet forrásai közé tartozik. Hirdetésünkből megtudjuk, hogy annak 1824. május 8-i kibocsátásakor Fischer Péter boltja a Pest-belvárosi Uri (ma Petőfi Sándor) utcában, a gróf Keglevich-féle házban voltés azt (az olymposi isteneknek nektárt töltő) Hebe istennőt ábrázoló boltcímer-kép jelölte. Abban az időben az Uri utcában Keglevich grófi tulajdonban egyedül az akkor 613. öszszeírási számú ház állott. 17 A pesti házak számozásának változásait követve megállapítottuk, hogy Fischer hirdetett boltja a Petőfi Sándor utca 5. sz. ház helyén állott házban volt. A hirdetésnek a bolt helyéről tudósító adata jelentőségét az adja, hogy Fischer cukrászi tevékenysége önálló űzésére 1823. november 8-án elnyert jogosítványa alapján nyitott boltja helyéről sem levéltári, sem egyéb források nem szólnak s így azt eddig nem ismertük. A bolt helyéről szóló legrégebbi adatot Dorfinger 1827-ben megjelent Pest-városi útmutatójában közzétett címjegyzékben találtuk. E szerint az a Korona utca 427. sz. a., a mai Petőfi Sándor utca 18. sz. alatti (a Régiposta utca sarkán álló) ház helyén állott házban volt. 18 Az, hogy e ház annak a Troli Péter cukrásznak a tulajdonát képezte, 19 akinek felszerelését és árukészletét Fischer cukrászjogának 1823. évi megszerzése előtt megvásárolta, 20 majdnem teljes valószínűséggel engedett következtetni arra, hogy itt volt első telephelye. Annál fogva, hogy a hirdetés a cukrászjog elnyerését követően 6 hónap múlva kelt, ma már bizonyosra vehetjük, hogy Fischer első boltját a mai Petőfi Sándor utca 5. sz. ház helyén nyitotta meg, s hogy a Dorfinger címjegyzékében szereplő telephely az Uri utca 613. sz. alatti Keglevich-házbelit követő volt. 21 A hirdetésből megismerjük Fischer boltjában árusított termékeket. így a hirdetés kiegészítő forrás a 19. század eleji pesti cukrászati termeléshez és cukrászboltokban kapható termékek, valamint a fogyasztói ízlés megismeréséhez. A termékeket a régebbi forrásokban szereplőkkel összehasonlítva a következők állapíthatók meg. Fischer hirdetett termékeinek köre nagyjából megegyezik a cukrászati tevékenységhez abban az időben tartozókkal, de az általa kínált választék egyrészt bővebbnek, másrészt szűkebbnek tűnik. Két olyan termék szerepel a hirdetésben, amely mint pesti cukrásznál beszerezhető, a korábbi forrásokban nem fordul elő. Ezek ababarois nevű ital, a másik a blamage nevű krém. 22 A cikkek felsorolása határozottan illusztrálja annak az iparköri elhatárolásnak az érvényesülését, amely szerint a cukrászati tevékenység akkor még a lisztes termékeknek csak szűk körére terjedt ki, mert ilyenek készítése túlnyomórészt a mandoletti-sütők iparához tartozott. Ipartörténeti szempontból fontos forrása a hirdetés a gyümölcsbefőttek cukrászboltban való árusításának. E forrásadat folytán már megnyugvással tehető félre az a feltevés, hogy a kor egyes cukrászai termékeiről készült különféle rendeltetésű leltárakban olvasható befőtteket a cukrász csak egyéb termékeihez szükséges ízesítőkként, saját üzemi felhasználásra készítette. Forrása a hirdetés a korszak pesti cukrászai termelési módjának is, amikor arra szolgáltat adatot, hogy a készletre termelésen kívül megrendelésre termelés is folyt. Megtudjuk a hirdetésből, hogy Fischer termékeit nemcsak azokat a boltból elvivő vásárlóknak és megrendelőknek adta el, hanem a boltjával szomszédosán kényelmes termet rendezett be, ahol színvonalas kiszolgálás mellett mindenféle frissítő italokat és mindenfajta fagylaltot lehetett fogyasztani. A figyelemnek a bolt melletti teremre való fel504
