Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Czagány István: A budai várra vonatkozó történetírás és művészettudomány története = Historigraphie der orts- und kunstgeschichtlichen Literatur der Burg von Buda 9-59

29. loachim Vadianus: Epitome Trium Terrae Partium, Asiae, Africae et Europae .-. . Per loachim Vadianum Tiguri . . . Anno 1548. 34. Közli Ba/lagi A.: Buda és Pest a világirodalomban. Budapest, 1925. 569.; További korabeli forrásmű: Veit Traut: Türkischer Kayser Ankunfft, Krieg und Sieg . .. Augsburg, 1543. 30. Wernherus Georgius: De admirandis Hungáriáé aquis Hypomnenrration. 1551. Viennae: Aquila, Egidius. Közölve: Jacobus Bongarsius: Rerum Hungaricarum Scriptores varii. Frankfurt. 1600. 595—597.; További korabeli forrásművekiSebas­tianus Munsterus: Cosmographiae universalis Lib. VI. Basileae, 1550.;Paolo Giovio: Historiarum sui temporis. Firenze, 1550. Tomus primus.; Jovius Paulus: Elogia vi­rorum bellica virtute illustrium. Florentiae, 1551. 159.; Pauli Jovii: Novocomensis Episcopi Nucerini Historiarum Sui Temporis Tomus Secundus. Florentiae, 1552. 360,364,368. 31. Hans Dernschwam: Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien (1553-1555). München-Laipzig, 1923. 270, 272-273. (Studien zur Fugger­Geschichte. Heft. VII.) 32. Ogier Ghiselin: Vier Briefe aus der Türkei. Busbequis Augerius Gislenius: Itinera Constantinapolitanum . . Antwerpen, 1581. 21—23. Legationis Turcicae Epistolae quatuor . . . 1589.; Korabeli forrásművek: Petrus Ranzanus: Epitome Rerum Unga­ricarum. Bécs, 1558.; Székel Estván: Chronica ez vilagnac Yeles dolgairól. Krakkó, 1559.; Hassenstein a Lobkowitz Bohuslaus báró: Viri incomparabilis, ac DD. Bo­hvslai Hassensteynii Lvcvbrationes Oratoriae, quarum indicem versa indicabit pa­gella. His additae Svnt Collecta Per Thoman Mitem diuersorum elogia D. Bohuslai vitam concernentia . . . 1563.; Sigmund Herberstein: . . . Yetzo weittere vnnd be­standige Beschnutzung der vnrecht beschuldigten. 1564. 33. Dselalzáde Musztafa leírása. Közölve Thury J.: Török történetírók. II. Budapest, 1896. 168—169. old. Török—magyarkori történelmi emlékek. II. oszt.; A Budára vonatkozó török szöveg kiadva: J. von Karabacek: Zur orientalischen Altertums­Kunde. IV. Muhammedanische Kunststudien. Wien, 1913. S. 92. (Sitzungsberichte der Kais. Akademie der Wissenschaften in Wien. Phil. Hist. Klasse. 172. Bd. I. Abh.) Magyar fordítását dr. Fekete Lajos készítette el. 34. Itinerario di Marc Antonio Pigafetta, gentil' huomo vicentino. Londra, 1585. Starine XXII. 70. Zagreb, 1890.; F. Banfi: Szemelvények Pigafetta Marcantonio Itinerariojából. Budavára leírása. HadtörtKözI 37 (1936) 71-72,66-67. 35. M. Franciscus Omichius: Beschreibung Einer Legation vnd Reise von Wien aus Ostereich auff Constantinopel Durch den . . . Herrn David Vngnadn . . . anno 72 verrichtet . . . Güstrow, 1582. Den 2. May. B. 4b.—C. ia.; Korabeli forrásművek: Martius Galeotus: Libellus Elegáns . . . Bécs, 1563.; Domenico Meilini: Vita di Fi­lippo Scolari . . . Firenze, 1570.; Antonius Bonfinius: Symposion Trimeron . . . Basel, 1572. Georgius Braun—Franciscus Hogenbergius: Civitates Orbis Terrarum Liber Primus. 1573. 36. Stephan Gerlach: Tagebuch an die ottomanische Pforte abgefertigten Gesandschafft. Herfür gegeben durch Seinen Énekel Samuelem Gerlachium. Frankfurt am Main, 1674.12. 40

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom