Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

RÓZSA MIKLÓS HEGER FRIGYES CUKRÁSZ MŰKÖDÉSE ÉS CUKRÁSZOK A KIÉPÜLŐ PESTI LIPÓTVÁROSBAN I. Pest város fallal övezett középkori eredetű városmagját (a mai V. kerületnek a Deák Ferenc utcától délre eső részét), a régi Belvárost az 1780-as években már széles, de sok helyen szórványosan és általában falusiasán épült külvárosi övezet vette körül kelet és dél felől. A városfalnak a mai Deák tér és a Duna közötti szakaszától északra eső homokos, puszta terület felhasználásának gondolata az 1780-as években jelentkezett. Az 1780-as évekre jelentős kereskedelmi várossá vált Pestet Budával összekötő és mindinkább növekvő forgalmú hajóhíd pesti hídfőjének jobb megközelítése, egyben az odavezető szűk belvárosi utcák tehermentesítése érdekében 1787-ben a hidat a mai Türr István (korábbi nevén Híd, 1788-tól Régi híd, majd Kis híd) utca 1 végéből a mai Deák Ferenc (előbb Lipót út, vagy Fő utca, 1810-től Híd, később Nagy híd) utca végébe helyez­ték át. A Belváros utcáinak a vásárok idején odatelepedő kereskedők és kézművesek sát­raitól való megszabadítása érdekében 1789-ben a városi tanács a mai Engels téren új vá­sárteret jelölt ki. A híd áthelyezése és az új vásártér kijelölése a forgalmat az északi város­fal elé tere/te, ami e területet települési szempontból keresetté tette. 1789-ben megkez­dődött az itt kialakított telkek értékesítése és ezek fokozatosan gyorsuló beépítése. Az így kialakuló Üj-város (1790-től, II. Lipót koronázásának emlékére adott nevén Lipót­város), és a Belváros közötti forgalom áramlásának megkönnyítése érdekében 1789-ben lebontották a városfalat a Váci utca végén áttörő Váci kaput. A Lipótváros kiépítésével nem új külváros keletkezett, hanem növekedett a városközpont területe, majd fokozato­san ide helyeződött át a gazdasági élet. Pest 18. századi gazdasági és társadalmi fejlődéséből fakadó igények és lehetőségek magukban hordták a város kulturális központtá válásának feltételeit. A város mozgalmas társasági életében szerepet játszó táncmulatságokon való részvétel mellett szívesen láto­gatottak voltak a színi előadások. Nem volt azonban sem a táncmulatságokhoz rendelte­tésszerűen alkalmas bálterem, sem megfelelő színházépület. Egyrészt a hajóhídon fel- (és a hajóhídról le-) jutás közlekedési feltételeinek kedve­zőbbé tétele, másrészt a mind kedveltebbé váló színi előadásokhoz megfelelő épület hiá­nya, s az emiatt kedvezőtlenül alakuló színházi adottságok egyaránt sürgették egy új színházépület és vele összefüggő táncterem megépítését. A színházépítés ügye közel negyedszázados tárgyalásokat, aktaváltásokat és több változatú műszaki tervezést igény­lőén a város topographiai fejlődésével és a városszépítés ügyével szoros kapcsolatban ala­103

Next

/
Oldalképek
Tartalom