Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
állítására. 1899-ben el is készült az első 20 lóerős Diesel motor a fegyvergyár saját üzeme részére. Az általános visszaesés következtében azonban a gyártás csak 1901-ben indulhatott meg. Ebben az évben 12 motort szállítottak le egy-, illetőleg kéthengerű kivitelben. A fegyvergyáriaknak is volt némi részük abban, hogy a Diesel-motor elterjedésének első éveiben a hazai gyártás mellett a magyar mérnökök nemzetközi síkon is elismerést arattak azokkal a motor fajtákkal, melyeket maga Diesel Rezső is mint magyar típusokat említett meg. 41 A Diesel-motor gyártás új beruházásokat tett szükségessé. Ezeknek keresztülvitelével a gyár igazgatója vejét, Tobisch Ferenc főmérnököt bízta meg. Különleges szerszámgépeket szereztek be, amelyeket a már meglevő megmunkáló műhelyekben állítottak fel. Ehhez az épülethez csatlakozott egy részben már épülőfélben levő szereidé, majd a szürkevas öntöde. 42 Az új berendezések elkészítését a szerkesztési iroda megszervezése és megfelelő emberek munkába állítása követte. A szerkesztési irodát Böszörményi Jenő gépészmérnök vezette. Az első világháború kezdetéig a Fegyvergyárban mintegy 500 Diesel-motort állítottak elő 120.000 HP. teljesítőképességgel. 43 A Diesel-motor gyártás hanyatlására akkor került sor, amikor 1903-ban meghalt Epperlein Oszkár és helyette Frommer Rudolf lett a gyár igazgatója. Frommerről a vállalatnál 1896-ban mint cégvezetőről és cégjegyzőről tesznek említést. Megelőzően tőzsdei ügyletekkel foglalkozott. 44 Kinevezésének időpontja egybeesett az első világháborút bevezető felfegyverkezés megindulásával. Valószínű ez volt a fő oka annak, hogy innen kezdve a Diesel-motorok gyártását a legszükségesebbre szorították és minden további fejlesztési javaslattal szembehelyezkedtek. A háború alatt a Diesel-motor gyártás megszűnt. Az itt foglalkoztatott törzsgárdát máshová osztották be. Végül a háború utáni nehéz időkben, 1936-ig bezárólag, amikor a fegyvergyártás is többször szünetelt, kiárusították a raktáron levő Diesel-motorokat, a hozzáértő személyzetet pedig szélnek eresztették. Ezzel a Fegyver- és Gépgyár Rt.-ban végeszakadt egy igen figyelemre méltó és nagy lehetőségeket magában rejtő gyártási ágazatnak. 4S Ismeretes, hogy 1900 és 1903 között gazdasági válság volt a kontinensen, s természetesen Magyarországon is. Az ebből való kilábalást nagyban megkönnyítették nálunk azok a nagyarányú katonai megrendelések, melyekre első alkalommal éppen ez idő tájt került sor. A válság alatt a Fegyver- és Gépgyár Rt. maga is állandó nehézségekkel küzdött. Termelési berendezésének kétharmada — a már említett másirányú kezdeményezések ellenére — 1904 elején kihasználatlanul állt. Az év második felétől kezdve azonban egyre több megrendelést kapott. A m.kir. hadügyminisztérium 36.000 db. Mannlicherpuskát rendelt meg nála, de szóba került az elavult honvédségi fegyverzet kicserélése is. Ennek következtében a vállalat — amint írták — ,,már legközelebb felveheti a teljes H 4 6 üzemet. A megélénkülést a század első évtizedében újra az építkezések fellendülése kísérte. 1901-ben egy földszintes irodahelyiség (műszaki iroda) építésére kapott a gyár engedélyt, 47 majd a a földszintes portásház átalakítására. 48 Elkészült időközben egy favázszerkezetű raktár, majd egy raktári toldalék épület. 49 1908-ban a vállalat lőszergyártási iparjogosítványt nyert el a IX. kerületi elöljáróságtól, amjt lőporraktár létesíl 380
