Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

hír terjedt Hunyadi Mátyás és Podëbrad leánya eljegyzéséről. December 26-án Cunstati és Podjebradi György, a cseh királyság kormányzója Prágából levelet írt Brandisi Giskra János Sáros vármegyei főispánnak, amelyben arról is értesítette, hogy Hunyadi Mátyással a címzett érdekében megegyezett. De a kezdeményezés már kicsúszott a kezükből, a Hunyadi-párt számára az északi városok fontosabbak voltak. így sietett Horogszegi Szilágyi Mihály macsói bán és belgrádi kapitány, mint I. Mátyás király nevében Magyarország kormányzója Balázs deák solymosi várnagy útján közölni Bártfa tanácsával, hogy Hunyadi János fiát, Mátyást magyar királlyá választották. Ezt a Habsburg-párt józanabb elemeivel való ligakötése előzte meg. 1458. január 12-én állapodtak meg Szegeden Hunyadi János özvegye, Szilágyi Mihály és Garai László Hunyadi Mátyás trónja érdekében. A sértettek megbocsátottak Garainak és Bánf i Pál főudvarmesternek. Az új liga szerint Hunyadi Mátyás kapja feleségül Garai Annát. Az oklevél kezdősoraiban Szilágyi Erzsébet hangsúlyozza kormányzó és besztercei gróf özvegye voltát, Szilágyi Mihály pedig belgrádi kapitányságát. 1458. január 20-án Szilágyi Mihály bevonult Pestre Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szentmiklósi Pongrác és mások kíséretében. Ekkorra már Szécsi Dénes esztergomi érsek is a Hunyadi-párthoz csatlakozott. Január 24-én zajlott le az országgyűlési megválasztás. Erről még aznap Moyse Bono velencei polgár levelet küldött Francesco Sforza milanói herceghez: „Magyarország királyává választották meg János úr, egykor kormányzó (governador) fiát, aki annak kisebb fia és neve Mátyás . . . kora 17 év". Érett férfinak hitte tehát. Prágába a küldöttséget Szilágyi Mihály választott kormányzó vezette, a küldöttségben volt Rozgonyi János, Rozgonyi Sebestyén, Országh Mihály és mások (ez tehát már nemcsak eredeti Hunyadi-pártiakból állt). Mátyás fényes kísérettel érkezett Strazsnicére, ahol Podëbrad közvetítésére elfogadta Giskra hódolatát. Az új összefonódások és átcsoportosulások jele, hogy 1458. február 1-én Cossovoi Axamith Péter és társai levelet írtak egyfelől Perényi János tárnokmesternek, Országh Mihálynak és Ónodi Czudar Simonnak, másfelől Dénes esztergomi érseknek és János váradi püspöknek, amelyekben kérték, hogy járjanak közben Szilágyi Mihálynál, kapják meg a szolgálatukért kikötött fizetséget. Február 14-én Mátyás király bevonult Budára. Az ország addigi főemberei, a nádor, azután Újlaki és mások, akiknek lelkén száradt Hunyadi László vére, tétlenül, de helyezkedve nézték az ország új állapotát. A király nem sietett atyja és bátyja szövetségeseit helyükre ültetni. A Rozgonyi család régi felvidéki érdekeltségének is megfelelt, hogy Rozgonyi Sebestyén főlovászmester a Felvidékre ment, kiküldve a „rablók" üldözésére. Április 30-án Mátyás kérte Bártfát, hogy a város hadiszerekkel segítse Rozgonyit.

18 A trónra jutott fiatal Hunyadi Mátyás több lépése mutatja, milyen gyorsan tudta a megbocsátást, a kegyet gyakorolni — amivel autoritását növelte — még olyan esetekben is, ha ezzel szinte bátyja sorsát feledte. Hunyadi László az országos és fővárosi politikai emlékezetből és megújuló kegyeletből azáltal is eltűnt, hogy ideiglenes sírhelyéről 1458 tavaszán Mátyás király Gyulafehérvárra, az erdélyi püspöki székesegyházba atyja mellé temettette, ahol síremléke töredékei máig megmaradtak. A befolyásos Alsólindvai Bánfi Pálnak (élt 1475-ig) megígérte az új uralkodó, hogy nem bosszulja meg rajta a Hunyadicsalád elleni vétkeit, mert a főúr csak ezzel a feltétellel ismerte el az ifjút királynak. Mégis a régi acsarkodó hamarosan átállt Habsburg Frigyes császárhoz, bátorította azt a korona ki nem adására, 1459. február 14-én pedig aláírta a Frigyes magyar királlyá vá92