Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102

ami az Enea Silvio Piccolomini bíboros által megfogalmazott kormányzói vasvesszős kormányzásbanfejeződött ki (regni gubernátor. . . prouinciam ... in virga ferrea gubernauit). Igaz, hogy Hunyadi szélesen fogta fel megbízatásából adódó kötelezettségeit és jogait, pl. a koldulórendek belső szervezeti kérdéseibe is belenyúlt az obszerváns reform pártolásával, sőt a királyi főkegyúri jog biztosítása érdekében tiltakozásokat küldött Rómába — igaz, hogy az utóbbiakban a tanács egyetértésével járt el. Kormányzósága birtoklásokra új adományt tett — igazi király helyettesként járt tehát el. Az országtanács 1447 júniusban megbízta Országh Mihályt és Szentmiklósi Pongrácot, fegyverrel is védjék meg Pozsony kereskedőit a jogtalan vámokat kivető keszői várnagy ellen. De a kormányzat nem volt gondtalan. Az 1447 szeptemberi budai országgyűlés jelenlevő nemesei túltették magukat egyes vármegyék távollétén s meg sem emlékeztek a jelenlevő városokról, ezek nélkül tekintették magukat az ország teste és az országlakosok azonossága képviselőinek (totum corpus ac idemptitatem regnicolarum). Nem volt kedvező előjel, hogy az országgyűlés a júliusban elhunyt Hédervári nádor helyére Garai Lászlót választotta — igaz, hogy Buda várát, amelyet atyja után Hédervári Imre hatalmában tartott, nem a nádornak, hanem a kormányzónak adatta. Az átadásról Hunyadi és az országgyűlés résztvevői nyugtát állítottak ki. Amikor ezzel kárpótolni igyekeztek a kormányzót a néki nem kedvező nádorválasztás miatt, aligha gondoltak arra, hogy a néhányhónapos fiúi várbirtoklás tudomásul vétele milyen végzetessé lesz Hunyadi halála után. Egyelőre ő a központi hatalmat képviselte, a fővárost is kezében tartotta. 1448/49-ben a budai várnagy Szepesi László Bihar vármegyei nemes volt, aki 1440-ben Budán mint háztulajdonos szerepel (domum seu fundum curie Ladislai de Scepus), tehát a polgárság is ismerte. 1447ben Hunyadi egy vásártartási engedélyt Szepesi előterjesztésére bocsátott ki, tehát gazdasági érzéke is lehetett. A kormányzó és Buda jó viszonyát jelzi, hogy 1448. december 30-án, amikor biztossá vált, hogy Brankovics György szerb deszpota fogságából kiszabadulva a kormányzó Magyarországra érkezett, Buda városi tanácsa lelkes levélben értesítette a pozsonyi tanácsot „erről az örvendetes újdonságról". A levélből a polgárok öröme árad, mihelyt megtudták, hogy a hír „kétségtelenül, igazán" való: Hunyadi Szegeden van teljesen épen. A budai tanács nem egyszerűen az ország védőjét, hanem a városok különleges védelmezőjét látta Hunyadiban: „Azt tartottuk, meg kell örvendeztetnünk barátságtok lelkét ezzel a jó hírrel, a mi védőnk és az egész ország oltalmazója kiszabadulásáról. Hadd örüljetek, adjatok hálát ti is velünk." A rossz latinságú levél polgárok fogalmazványa lehet. Ebből az örömből egyelőre az 1433-ban született Hunyadi László kimaradt: 1448-ban túszként került Brankovics György kezére Szendrő várába, ahonnan csak 1450 közepén szabadult. Akik ezt tudták, apja szabadulása feletti túláradó örömükbe az ő áldozata iránti megbecsülést is belefoglalhatták. Az ifjú tekintélyben gyarapodva tért tehát vissza. Az apa hatalma is tetőpontjára emelkedett. Amikor országos ügyek miatt nem ment Rómába a szentévre, V. Miklós pápa enélkül is megadta neki, feleségének és fiainak a római zarándokok bűnbocsánatát, ha csak Nagyvárad egyházához mennek. Ekkor (1450. április 12.) még csak remélte idősebb fia hazatértét Hunyadi. Ugyanaznap kapott felmentést Hunyadi és a fogolytárs bárók a Brankovicsnak, fogsága idején tett ígéretek alól. Egy aznapi pápai döntés pedig egy olyan erdélyi obszerváns kolostor látogatóinak adott bűnbocsánatot, amelyet Hunyadi alapított. Mindhárom oklevélben a pápa kormány70