Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Székely György: Hunyadi László kivégzése : struktúraváltozások a magyar állam és főváros kormányzásában = Die Hinrichtung von László Hunyadi : strukturelle Änderungen im ungarischen staatlichen und im haupstädtischen Regierungs-system 61-102
kelyhes hívei, köztük Mik z KunStátu a z Podëbrad úr (a későbbi Podëbrad György király). A békelevél lényegében interregnumot deklarált (,,ha majd lesz királyunk", „ha már királyunk lesz", „mivelhogy nincsen királyunk"). Ehhez városok is csatlakoztak. Az 1440. január 29-i okmány végezetül „a közjót, az egységet, az egyetértést, a békét és a keresztény békességet" hangsúlyozta. Akkor még alig sejtették, hogy a pillanatnyinak szánt megállapodás 13 esztendőre szól, hogy az interregnumot csecsemőkirály uralma váltja fel. Az 1440. február 22-én született Utószülött László (Ladislaus Postumus) nevében Erzsébet özvegy királyné hasztalan folytatott küzdelmet a kelet-csehországi kelyhes nemességgel. Ennek folytán a békelevél előtti csoportok nem oszlottak fel, a katolikus Oldfich z Rozmberka katolikus és mérsékelt kelyhes nemesi és prágai patrícius erőkre támaszkodott, míg a tábori polgári-köznemesi szövetséghez az északnyugat-csehországi Louny, 2atec és Slany városok szövetsége húzott, de igazi erőt ezen az oldalon a kelet-csehországi körzetek egyesülése jelentett. Ez utóbbi 1440 márciusában a öaslavi gyűlésen formálisan is megalakult. Közösen járt el a kelet-csehországiakkal a mladoboleslavi körzet, amelynek egyik kapitánya Podëbrad György volt. Jifí z Podëbrad az 1440-es években emelkedett fel a cseh politikai életben a KunStát-i (z KunStátu) urak nemzetségéből, mint a huszita nemesség egyik birtokos tagja. Névadásában előtérbe került az Elba medencéjében fekvő Podëbrady városka. A hatalomnélküliség légüres terében energikusan lépett fel György úr a katolikus uraságok ellen. Felemelkedését egyengette, hogy a huszita vallási egység elképzelése elakadt. 1444-ben, még Ptáöek életében a kelyhesek országos gyűlésén hivatalosan elítélték a táboriták radikális cikkelyeit, egyedül Rokycana és hívei tanait nyilvánítva érvényesnek. Rokycana „Értekezés Krisztus teste létezéséről" c. Írásában elődként a mérsékelt prédikátor Jacobus de Miza (Jakoubek ze Stríbra) magistert méltatta, aki fellépett az újabb tévelygések ellen (contra errores modernorum). Ilyen körülmények között halt meg abban az évben Ptácek és helyére a fiatal Podëbrad Györgyöt emelték a keletcsehországi körzetek főkapitányává. Addigra a lengyelek feladták csehországi tervüket, amit a befolyásos Oles'nicki Zbigniew püspök kezdettől ellenzett, majd a lengyel nemesség Melsztyn-i Spytek vezette huszita csoportjának 1439-ben kötött konföderációja és főleg ennek a parasztságra kezdődő hatása miatt a mágnások és sok nemes is szembefordultak vele. Miután a lengyel husziták zendülései fegyveres összeütközésben leverték, a mágnások az udvart kényszerítették a csehországi dinasztikus tervek feladására. Ezt a tendenciaváltozást betetőzte a csehországi trónkövetelő Kázmér herceg dinasztikus orientálódása: IV. Kázmér lengyel király felesége Habsburg Erzsébet hercegnő volt, Albert és Erzsébet magyar—cseh uralkodópár gyermeke, Utószülött László idősebb nőtestvére. 4 Visszatérve a lengyel kapcsolatban eltérő magyar fejleményekre, a politikai orientációk sokfélesége szembetűnő, ami nem határolható tájilag úgy körül, mint Csehországban. Pálfordulásokban gazdag pályával „dicsekedhetett" Alsólindvai (Lindvai) Bénii Pál, akinek apja Bánfi István katonai vezető volt. Pál maga jobban vagyonosodott azáltal, hogy Katalinnal, Stiborics nyitrai főispán leányával 1436/37 közt kötött házassága útján a nagyatya Stibor vagyona egy részét szerezte meg. Már lovászmester volt, amikor a benne bízó Zsigmond halála után le kellett mondania az általa viselt méltóságokról. Jóllehet Lindvai Bánfi Pál is mint kísérő részt vett az Ulászló meghívására választott követségben, az Ulászló-párt éppoly kevéssé bízhatott benne, mint az Albert (és utódai)-párt, mivel 65