Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581
Berlin bibliográfiája. 21 A hetedik évébe lépő vállalkozás kereteiben a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának könyvekben és periodikákban közölt irodalmát gyűjtötte egybe. Meglehetősen önkényes csoportosításban havonta füzet formájában jelent meg az adattár, amelynek számos hiányossága mellett a legszembetűnőbb az volt, hogy csak a kurrens adatok közlésére szorítkozott és a retrospektiv irodalom föltárását nem is Ígérte. Használható ötleteket még így is adott. Sokkal figyelemre méltóbb és sok követhető példát kínált a Bécs város bibliográfiája. 22 Ez a mű 1952-re már négy kötetet számlált és a válogatott anyag már tizenhétezer tételt tartalmazott. A több év gyűjtését tartalmazó kötetek tematikája is rendezettebb lehetett már, mint a Berlin bibliográfiáé, de más lényeges eltérés is volt a két mű között, föltétlenül a bécsi munka javára. A címelírások ugyan nem annotáltak, de a bécsi gyűjtemény teljes állományának bemutatására törekszik. A várostörténeti könyveket és az 1800 előtti periodikák cikkeit veszi számba. Tematikai, tartalmi, formai megoldásaival, erényeivel és hiányosságaival együtt számos jó ötletet adott a hazai tervezéshez. Legfőbb tanulságul talán az szolgált, hogy bármilyen nagy szaktudás és szorgalom birtokában sem képes egy ember ekkora feladatot jól teljesíteni és ez Gustav Gugitz-nak sem sikerülhetett. 2 3 ) A tervezés és fölmérés időszaka után indult be a munka. Az első lépéseket 1954-ben tették meg. A könyvtár különböző osztályairól verbuvált munkaközösség látott az adatok gyűjtéséhez, majd egy év múlva, amikor kiderült, hogy ez a szervezeti forma nem megfelelő, létszámban megerősítették a Budapest Gyűjteményt, így folytatódott az adatgyűjtés. Többször módosultak a tervek, elképzelések és közben mind teljesebbé vált a földolgozandó folyóiratok jegyzéke és az is bizonyossá vált, hogy a könyvanyag föltárásánál a Budapest Gyűjtemény állománya a legteljesebb alapot képezheti. A tervben elsősorban tehát a mintegy 50 000 kötetes könyvállomány a kisnyomtatványtár, a folyóirat és hírlap kiadványok 23 és egyéb dokumentumok, valamint a Fővárosi Könyvtárban található budapesti és országos jelentőségű folyóiratok analizálása szerepelt. Különösen sokat igért az 1100 féle folyóirat, amelyből nagyrészt addig föltáratlan adatok kerültek elő. A gondos válogatásnak köszönhető, hogy egyetlen jelentős korszak sajtója sem maradt ki, s hogy a teljesség minél inkább megközelíthető legyen, ebben az esetben más hazai gyűjtemények állományát is figyelembe kellett venni. A Szabó Ervin Könyvtár állományából hiányzó, vagy hiányos folyóiratok feltárását az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptára tette lehetővé, de számos munkásmozgalmi vonatkozású periodikát az akkori Munkásmozgalmi Intézet bocsátott a bibliográfusok rendelkezésére. Az elképzelt bibliográfia magában foglalja a kezdeti időktől 1950-ig — Nagy Budapest megalakulásáig — terjedő időszak válogatott irodalmát. Teljességre törekedni lehetetlen lett volna, hiszen a Budapest Gyűjtemény állománya is korlátozott nagyságú volt, de a kiszemelt folyóiratok is csupán kisebb hányadát tették ki a hazai periodika állománynak. Az idegen gyűjtemények teljes könyvanyagát és egyéb dokumentumait, valamint a mellőzött folyóiratokat is föltárni beláthatatlan ideig tartó munka lett volna. Nem került a kiadandó bibliográfiába a várost ábrázoló képanyag, az életrajzi és arckép katalógusok és a szépirodalmi művek budapesti vonatkozású adata sem. A feldolgozásra váró anyag így is csaknem reménytelenül nagy volt, hiszen a folyóiratok közt több évtizeden át élő is volt. A közel tíz évig tartó adatgyűjtő munkát Zoltán 574
