Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581

helyismereti gyűjtemény kialakításán fáradoztak. Megkezdődött az ipartörténeti, gazdasági, társadalmi, főleg a munkásmozgalmi jellegű dokumentumok gyűjtése és pótlása. De nem csupán tematikailag bővül a gyűjtőkör, hanem Nagy Budapest megalakulásával a gyűjtőköri terület is kiterjedt. Számos várost és lakott települést csatolt az 1950-es területrendezési törvény Budapesthez és ezek irodalmának pótlása nem kis feldatot jelentett. Az 1950-es évek elején már közel 50 000 kötet könyvből, folyóiratból, térképből, több ezer plakátból és kisnyomtatványból tevődik össze a gyűjtemény állománya. A könyvek között Budapest, valamint a közigazgatásilag csatlakozó peremtelepülések történetét, földrajzi, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális stb. viszonyait leíró monográfiák, résztanulmányok és olyan általános művek találhatók, amelyek fővárosi vonatkozású adatokat tartalmaznak. Az állomány egy részét a 17. sz.-tól napjainkig kiadott kalendáriumok teszik ki, amelyek információs értéke különösen a 17—18. sz.-ban rendkívül értékes, hiszen ebben az időben szinte egyedüli olvasmánya a tömegeknek. Ma pedig jeles forrása a néprajz, a népi életmód kutatóinak, de a gazdálkodási szokásokra, betegségek gyógyítására, a népi orvoslásra vonatkozó adatai is felbecsülhetetlenek. A vásárok, az országos és megyei, vagy városi hatóságok, intézmények, hivatalok ismertetése ugyancsak hiánytalanul föllelhető a kalendáriumokban. Mindmáig szinte teljesen rejtve maradtak a korabeli bejegyzések, amelyek országos jelentőségű, vagy helyi eseményeket, családi vonatkozású, gazdálkodással kapcsolatos adatokat, árakat, béreket, gyógymódokat, étel és konzerválási recepteket stb. őriznek. Művelődéstörténeti kutatásunk máig is adós ezeknek az adatoknak a föltárásával. Hogy ezek az adatok milyen értékeket rejtegethetnek, arra például megemlíthető az az 1664. évre kiadott kalendárium, amelynek bejegyzéseiben napról-napra nyomon követhetjük Zrínyi Miklós eszéki hadjáratának mozzanatait. A hadvezér egyik tisztjének följegyzései Zrínyi halálának és temetésének körülményeit is rögzíti és a szöveg alapos elemzése figyelemre méltó történelmi adalékkal szolgál mind a hadjárat, mind pedig a hadvezér halála körül kialakult mendemondák tisztázásához. Ugyancsak említésre érdemes a megközelítően teljesnek mondható fővárosi iskolai és egyéb oktatási intézmények értesítőiből, órarendjeiből, évkönyveiből álló anyag, amely elsőrendű forrása a főváros oktatásügyével foglalkozó kutatóknak. Hasonlóan gazdag az egyéb kulturális intézmények, gazdasági, társadalmi, politikai szervezetek, hivatalok stb. működésére jellemző nyomdatermékek, mint például a vállalati alapszabályok, éves és távlati tervek, beszámolók, termelési adatok, propaganda kiadványok stb. együttese. Keresett és sokat használt dokumentumok a telefonkönyvek, címtárak és egyéb adattárak, csakúgy, mint a hiánytalanul együtt található fővárosi tervek, költségvetések, zárszámadások, jelentések, statisztikák. A nyomdatörténeti szempontból érdekes könyvek közül az 1800-ig megjelent idegen nyelvű és az 1848-ig kiadott magyar nyelvű budai vagy pesti nyomdában készült művek is együtt találhatók. A város leírását, egy-egy városrész ismertetését, hangulatát idéző szépirodalmi művek, valamint a városhoz születés, vagy munkásság jogán kötődő neves személyiségek életrajzát ismertető könyvek nem elhanyagolható részét teszik ki a gyűjteménynek. 571