Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

SZEMLE – RUNDSCHAU - Berza László: Várostörténeti források föltárása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-Gyűjteményében = Erforschung von stadtgeschichtlichen Quellen in der Budapest-Sammlung der Hauptstädtischen Ervin Szabó Bibliothek 567-581

A feladatokból szükségszerűen adódó eltérések mellett a könyvtáréhoz hasonló volt a várostörténeti múzeum és leváltár anyagi támogatása és társadalmi megítélése is. A múzeum a tárgyi anyag, a levéltár az írásos források, a könyvtár pedig a nyomtatott dokumentumok gyűjtését és őrzését végezte. A látszólag jól elkülönített három gyűjtemény gyarapításában azonban mindig voltak átfedések. Könyvtárban, levéltárban és múzeumban egyaránt helyet kaptak azonos tartalmú könyvek, folyóiratok, metszetek, térképek, plakátok, kisnyomtatványok, fényképek stb. és mindhárom helyen növekedett a kéziratos dokumentumok mennyisége is. Ezek az átfedések szülték azt a visszatérő gondolatot, hogy a három gyűjtemény egyesítésével kellene minél hatásosabban szolgálni a várostörténet művelését. Az efajta megldás előnyeinek és hátrányainak elemzése messze vezetne és nem is e tanulmány keretébe tartozik. Tudomásul kell vennünk, hogy a három gyűjtemény fejlődése hazánkban így alakult. Ismeretes, hogy több országban nem így fejlődtek a helytörténeti gyűjtemények. Az angol gyűjtemények legtöbbjében együtt található a kéziratos és nyomtatott, gyakran még a tárgyi anyag is. A modern amerikai gyűjtemények kialakításánál pedig szinte mindig az angol példát követik.

7 A Budapest Gyűjtemény, mint a nyilvános könyvtár része egyre több olvasót, kutatót vonzott magához, hiszen a legkonnybben elérhető és használható dokumentumokat kínálta az olvasóknak és a könyvtár mindenkor könnyebben volt elérhető, mint más tudományos intézmények. Éppen ezért itt vált először érezhetővé, hogy a föntebb említett könyvészeti munkák, az egyetemes történeti vagy szakbibliográfiák, már nem nyújtanak elegendő segítséget az itt fölhalmozódott anyag ismeretéhez és hogy szükség lenne olyan elemző bibliográfiákra, amelyek a Budapest Gyűjtemény állományának megismeréséhez adnának segítséget. Az akkori személyzeti feltételek és egyéb lehetőségekhez mérten nagyszabású sorozatot indítottak el.

8 A sorozat első kötete a nyolcvanadik évforduló alkalmából az 1848— 1849-es szabadságharc irodalmát tárja föl.

9 A második kötet néhány év múlva 1933-ban jelent meg.

10 A főváros vezetősége az első fürdőügyi kiállítás és kongresszus megrendezésére készült, amelynek kapcsán nagyszabású fürdőtörténeti adatgyűjtést kezdeményezett. Hogy a fővárosi vízgazdálkodási és fürdőügyi tervet elkészíthessék, a téma irodalmának összaállítására a Budapest Gyűjtemény dolgozóit kérték föl. A kiadvány hamar elkészült és jeles példája lett annak, hogy a helyismereti bibliográfia hathatós támogatója lehet a tudományok mellett a közigazgatási és gazdasági törekvéseknek is. Más szempontból is figyelemre méltó ez a kiadvány. A szakszerűen föltárt irodalom mellett a gazdagon kínálkozó képi ábrázolások (metszetek, rajzok, fényképek stb.) lelőhely katalógusát is magában foglalja. Ez a szerény ikonográfiái kísérlet vált a folyamatosan bővíthető képkatalógus alapjává és abból a néhány száz darabból álló kis adattárból nőtt ki évtizedek alatt a nagy és fontos tájékoztató apparátus, amely napjainkban vált megközelíthetően teljessé és kiadhatóvá. Alig néhány év múlva Buda visszafoglalásának 250. évfordulójára nagyszabású ünnepségsorozat előkészületei folytak. Már természetes volt, hogy a Budapest Gyűjtemény is részt vállal a történelmi esemény írott emlékeinek föltárásában. Kiadták a sorozat 569