Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Rajna György: Budapest köztéri és udvari díszkútjai = Zierbrunnen in Höfen und auf öffentlichen Plätzen in Budapest 539-556

táplálkozó Szentháromság téri Caspar Jakab kútmester által készített Szt. Ignác kutat, melynek vízellátása 1718. június 30. indult újból meg. Loyolai Szt. Ignác szobrát, Hörger Antal alkotását a kútra 1723-ban helyezték el. A jezsuita szent szobra helyére készült Carlo Adami Pallas Athene szobra, ami azonban magára a kútra felállításra nem került, hanem azt a Városháza mellett állították fel. Maga a Szt. Ignác szobor a Nagyboldogasszony templomára, majd annak átépítésekor Máriaremetére került, ahol Szt. László szoborrá faragták át. Másodlagos elhelyezésű az a barokk falikút, mely „C.W." monogrammal és 1744-es évszámmal ellátva az I., Dísz tér 6. sz. ház lépcsőházába került. Az Epres kertben volt olasz-renaissance díszkút másolatát találjuk egymástól kisebb eltérésekkel az I., Balta köz 4. és az I., Hatvány u. 4. sz. ház udvarán. Kútjaink legnagyobb része klasszicista, eklektikus vagy romantikus. Ezek főleg udvarokban láthatók. Már erősen szecessziós jellegű a legszebb kutunk, a Várpalota Hunyadi udvarában lévő Mátyás király kút. Felszabadulás utáni köztéri díszkútjaink nagy része figurális, de szép számmal találunk szökőkutakat, csorgókat és non figuratív kutakat is, mint pl. Bolba Henrik művét a XiV., Erzsébet királyné út 47. sz. SZTK épület előtt. Időközben lebontva. Köztéri díszkutak Budapesten A budapesti köztéri díszkutak nagy részét a 19. században létesítették. Kampis Antal 1940-ben megjelent cikke 35 köztéri kutat sorol fel, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: A Ferenciek terén eredetileg dísztelen fa köztéri kút állt, mely a múlt század elején már megrokkant. Helyére Pest városa új kút tervezésére pályázatot írt ki, melynek nyertese Dunaiszky Lőrinc volt, aki bécsi hatásra itt is Mózes kutat akart létesíteni. Kivitelezésének költségei azonban magasak lettek volna és így megbízást Uhrl Ferenc kapott, aki homokkőből készítette el 1835-ben a Nereidák kútját. 1899-ben a Belváros rendezése során a már eléggé rossz állapotban levő kútszobrot — szobrai nélkül — Kőbányán az akkori Liget (ma Zalka Máté) téren állították fel. 1976-ban a kutat helyreállítva újból eredeti helyén állították fel; a szobrokat Győri Dezső faragta ki az eredetinek megfelelően. A kút elnevezése téves, mert az ábrázolás szerint nem Nereidákat, hanem Danaidákat ábrázol. Zugligetben a Disznófőnél áll a Mátyás királyról elnevezett kút. Múlt század elejei egyszerű, de korára jellemző architektonikus alkotás. 1880 körül a víz egy vasból készült vadkan fejéből csorgott. 1955-ben lebontották, majd az 1970-es években újból helyreállították. 1805-től 1896-ig a Terézvárosi templom előtt állt a pesti oldal legrégibb közkútja az ún. Oroszlános kút, Kasselik Fidél alkotása. Hatalmas lépcsős kőhasáb volt, melynek két oldalán oroszlánfejekből szökött a vízsugár. 1830 körül került a kútra Bauer Mihály nőalakos szobra kígyóval. A szobor megrongálódott és 1896-ban a Népligetbe áthelyezett kútra már egy empire váza került. A fej nélküli kígyós nőalak szobor jelenleg a kúttal szemben szintén a Népligetben látható. 543