Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Dezső: Egy születő nagyváros lakosságának foglalkozási megoszlása a pesti 1841/42. évi adólajstrom alapján = Die Beschäftigungsverteilung einer im Entstehen begriffenen Großstadt aufgrund des Pester Steuerregisters vom Jahre 1841/42 513-537

6. Tonelli 1944. 15. Mindmáig számottevő szép kiállítású könyvében, az 1840-es népszámlálásra hivatkozva, szerinte Pestnek 66 981 lakosa volt, az erősen feudális Debrecennek 50 000, Szegednek 33 038, amellyel erősen lemaradtak Pest mögött; Pozsonynak ebben az időben 30 364, a szintén városias Győrnek 15 539 lakosa volt. Sopron és Kassa lakosságának száma alig haladta meg a 10 000-t. 7. Hunfalvy 1859. 68. E munkájában a szerző arról számol be, hogy a város az árvíz után rövid időre teljesen felépült, még szebben, mint azelőtt volt:,,. .. már 1840-ben főutszáin alig lehet a pusztulásnak nyomára akadni." Lélekszám tekintetében ő is az 1840-es népszámlálás adataival egyezőt közöl. Elmondja még, hogy 1840-re felépült a Nemzeti Színház, s 1837-re lerakták a Nemzeti Múzeum alapkövét. 8. Fényes 1842. I. 114—115. így summázza a kereskedőkkel és kézművesekkel kapcsolatos ismereteit: „Némely városokban a vármegyékben lakó kereskedők és kézművesek számáról hivatalos és igen jó adataim vágynak ugyan, de az öszveg az egész országra hiányzik, s csak hozzávetőleges (...) ide tartoznak a különböző nemzetiségű házalók is, akik bebarangolják az országot. A királyi városok közül Pestnek van a legtöbb kézművese ..." 9. Horváth 1840. 337. Munkájában ezt írja: „A honi műipar hatalmas emelkedésének képe az óriás léptekkel haladó Pest, melyet évenként növekvő lélekszáma, szaporodó gyárai és kézművesei Európa jelesebbjeivel vetélkedő palotái rövid idő alatt, mintegy új alakba bűvölének. Jelenleg (1840) 1970 kézművesen kívül nevezetes Valero selyemgyára; Licht Károlytól, több társak segedelmével felállított, évenként kb. 12 000 q-t készítő nagy cukorgyára, mellyel legújabban stearingyertya és szappangyár is kapcsolatba hozatott. Továbbá gőzerejű téglagyár, mely milliókat készít, s éppen most részvényezik gr. Széchenyi gondja alatt készülő angol—amerikai mintájú lisztgyár (Hengermalom). A kisebbek közül 3 chemikai, 3 bőr, 3 olaj, 2 likőr stb. gyárak." 10. Budapest Enciklopédia. Budapest, 1970. 375-376. Megtalálhattuk e vásárokon Európa vezető kereskedelmi országainak képviselőit, akik gyárműveiket kínálták eladásra, maguk pedig a különböző magyar nyersanyagokat, félkész és készárukat vásároltak cserébe. A pesti, nevezetes vásárok — melyek egy egész héten át (Palugyay szerint két hétig is) tartottak — időpontjai: József napi (március 19.), Medárd napi (június 8.), János napi (augusztus 29.), és a Lipót napi (november 15.). — Fényes Elek szerint, aki a városi vámok alapján végezte számításait, egy jól sikerült vásárra 14 000 kocsi és szekér is felvonult, s vagy 300 uszály a Dunán. Mindezek gabonával, borral, bőrrel, edénnyel, faeszközökkel, gyümölccsel megrakva. Híres volt Pesten még a gabonavásár, marha-, ló-, juh-, gyapjúvásár, mely a leghíresebb külföldi gyapjúvásárokkal vetekszik. Fényes^&Vl. I. 292-3.; Ekkortájt keletkezett az a szólás-mondás, hogy Pestnek akkor van sok pénze, ha a János-napi vásár jól sikerült. A hetivásárok Pesten kedden és pénteken voltak. A baromfivásárt szerdán tartották az Üllői úti vámházon túl. — Néhány adat a vásárok forgalmáról, 1840-ben: 115 000 q gyapjút adtak el hat millió Ft értékben, ezenkívül gabonaneműeket, dohányt, nyersbőröket, zsiradékot, repceolajat, kendert és hízott állatokat; 30 000 akó bort, 40-50 000 akó sört. A pesti pékek egy évben 200 000 q lisztet dolgoztak fel. Egy-egy vásár forgalma 10-12 millió Ft volt. Ballá 1935. 80-81. - Hol volt a színhelye ezeknek a híres vásá531