Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Dezső: Egy születő nagyváros lakosságának foglalkozási megoszlása a pesti 1841/42. évi adólajstrom alapján = Die Beschäftigungsverteilung einer im Entstehen begriffenen Großstadt aufgrund des Pester Steuerregisters vom Jahre 1841/42 513-537

IV. Józsefváros — Jozefstadt (233-320 lap) „Pest külvárosai közül a legrégibb, szinte díszes épületekkel." 18 1536 ház állott, 45 utcában, utánuk 2541 Ft adót fizettek. Legnagyobb adófizetők: Frőlich, 9.20 Ft; Farkas, 9.57; Almásy,9.59; Molnár, 9.57; Schwartz, 8; Mayer, 7.12 Ft. - Az összes többi kivetés 1-6 Ft között szóródott. Utcanevek: Szénapiac, üllői út, Nap, Futó, Serfőző, Türedelem, Zsák, Sütő, Romlan­dó, Tömő, Óriás, Gólya, Vasmacska, Éliás, Ludoviceum, Franczstadti, Sárkány, Stáció, Rigó, Szűz, Liszt, Koszorú, Szőlőhegy, Tavaszmező, József, Pacsirta, őszi, báró Sándor (az egyetlen személynévről elnevezett utca Pesten, 1841-ben). Geyza, Salétrom, Németh, Fiaker, Víg, Conti, Kender, Fuvaros, Föveny, Ispotály, Vas, Országút, Stadtgut utcák. V. Ferencváros — Franzstadt (173—319 lap) Épületekben ez volt a legszegényebb kerület. Lakóira jellemző volt, hogy*valamennyi szabad terén szentek szobrait helyezték el, s a terek e szentektől nyerték nevüket. A városrészben 719 ház állott, 25 utca mentén, adókivetésük summája 1652 Ft volt. Legnagyobb adófizetők: Faith, 50 Ft; Fuiesz, 50 Ft. A többi háztulajdonos átlagban 1-6 Ft között fizetett. Utcanevek: István, Dunasor, Csillag, Hárompipa, Mészáros, Kétnyúl, Soroksári út, Fő, Tehén, Üllői, Sarok, Köztelek, Malom, Liliom, Viola, Virág, Temető, Ferenc, Baba, Angyal, Szarka, Flórián, Gyep és Remete utcák. Az adólajstrom másik részében az ,Adói felosztása a foglalatosságoknak" c. fejezet található. Előbb németül, gót betűkkel írva, lúdtollal, s így alig olvasható (321-336 lap); majd magyarul—németül felsorolva (345—362 lap). Ebben a részben külön felsorolva és kivetítve az izraelita iparosok és kereskedők. Ezt a fejezetet teljes egészében közöljük. A csoportosítás elkerülhetetlen volt, miután a magyar „foglalatosságokat" is a német mes­terségnevek alfabetikuma után írták le, így az teljes összevisszaságot jelentett, s áttekint­hetetlen volt. Az adatok alapján, mintegy 380 foglalkozást tudunk meghatározni, sa fel­soroltak egybevéve 9332 főt tesznek ki: tehát az összlakosságnak 1/6-át, a keresőképes la­kosságnak 1/2-ét. A keresztényekre és izraelitákra kivetett adók alapján megállapíthatjuk, hogy fele-fele arányban fizettek; s a mesterek és kereskedők között is nagyjában ez volt az arány. A kivetett adók főösszege, amelyet 1841. X. 13-án foglaltak össze az adólajstrom­ban és az 1842. évre szólt, így summázódik: keresztény iparosok és kereskedők: 10 456 Ft; az izraelita kereskedők és iparosok 11600 Ft-ot fizettek. A krajcárok hozzáadásával mindösszesen 22 057 Ft 10 krajcárt. A kereskedelem szerkezete könnyen áttekinthető: nagykereskedők, raktárak, tárhá­zak és magazinok; kiskereskedők: összesen 105 féle kereskedelem, 1808 személy. Az ipari termelés szerkezete: tényleges kézműipar (az adólajstromban a gyárak és manufaktúrák nem szerepelnek); szolgáltató ipar, fuvarosok, egyebek (pl. képírók); 518

Next

/
Oldalképek
Tartalom