Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Rózsa Miklós: Egy 1824. évi pesti üzleti hirdetés és annak forrásértéke = Eine Pester Geschäftsanzeige aus dem Jahre 1824 und deren Quellenwert 501-511

szerezni," más részről pedig „hogy ezen felvirágzó Sz. K. város a kényelem és a kellem tekintetében is gyarapodjék." Ipartörténetírásunkban a cukrászipar múltja mellőzöttségében jelentkező űrt kitölteni törekvő kutatásunk során feltárt levéltári adatok hívták fel a figyelmet Fischer Péter addig homályban volt tevékenységére, szakmatörténeti jelentőségére, működésének, alkotásainak Pest város életében elfoglalt helyére, a városiasodás formáinak terebélyesedésében betöltött szerepére, a lakosság potenciális vásárlóként, fogyasztóként figyelembe jövő rétegei életmódjának alakításában. Szervita téri (a mai Martinéin tér 4. sz. a.

5

) fényes üzlete, és előbb a Szervita téren, majd a Színház (ma Vörösmarty) téren állott fagylaltozó kioszkja kora városképének meghatározói, s ezek és Hermina-mezői nyári fogadója az itteni uzsonnakerttel a társasági élet kedvelt színhelyei voltak. Fischer Pesten született. 1818-ban, 18 éves korában szabadult fel mint cukrászinas, a Svájcból Pestre bevándorolt Troli Péter cukrásznál. Vándorló cukrászsegédként Budán, később Bécsben, a pompájáról híres, fényűző Apollo-terem cukrászánál Höfelmayer Jánosnál és a Bécs melletti előkelő gyógyfürdő- és nyaralóhely, Baden egyik kávéházában, majd Bécsben Daun Ferenc grófnál, mint urasági cukrász bővítette szakmai ismereteit.

6 1823. november 8-án kapott a cukrászati tevékenység önálló űzésére jogot a pesti városi tanácstól,

7 1825. január 10-én elnyerte a város polgárjogát.

8 Ő volt az első pesti cukrász, aki a már akkor magasan fejlett párisi cukrászatot és a berlini biedermeier svájci cukrászok által meghonosított cukrászati vendéglátását tanulmányozta.

9 Termékeinek és szolgáltatásainak színvonala és üzleteinek Pesten újszerű, fényűző kiképzése, berendezése

10 e tanulmányútja során látottak hasznosítását tükrözi. Élenjárója volt a pesti és budai cukrászok céhalakítási törekvésének és első céhmestere lett a szabadalom elnyerésének reményében társult cukrászoknak. Küzdelmeinek — bár csak részleges — sikerét, a cukrászérdekek védelmének az akkori iparigazgatási szabályok miatt céh helyett az 1845-ben életrehívott „rendes testület" (Gremium)

11 kezébe kerülésének előnyeit már nem élvezhette, mert 1843. október 2-án meghalt.

12 Cukrász-jogosítványának gyermekei javára való gyakorlására sógorai, mint végrendeleti végrehajtók kaptak engedélyt.

13 Az üzletet cukrászi képesítéssel rendelkező Károly nevű fia vette át, amikor nagykorúvá vált.

14 Az üzlet az eddigi adatok szerint 1869-től már nem a Szervita téren, hanem különböző Pest-belvárosi helye ken 1883-ig

15 állott fenn.

16 Fischer Péter üzleti hirdetésének forrásértéke több irányú. Alapvetően gazdaságtörténeti forrás, mert árutermelésről és értékesítésről, valamint az utóbbit elősegíteni hivatott s ekként ennek körébe tartozó reklámtevékenységről tudósít. Mint nyomdai termék a nyomdaipartörténet tárgyi forrása, mégpedig primer forrása, mert közvetlenül a nyomdai termelési folyamat eredménye. A másik gazdasági tevékenység, amelyről a hirdetésből tudósítást kapunk, egy adott cukrász termelő, értékesítő és szolgáltató tevékenysége. A hirdetés a cukrász tevékenysége folyamatában létrejött és létrejövő eredményeket, mint tényeket a cukrász működésével közvetlen összefüggésben keletkezettként rögzíti, tehát e tekintetben is primer forrás. Mint ilyen a belőle megismerhető tevékenység vonatkozásában különösen fontos és értékes cukrászipartörténeti forrás. Annál fogva, hogy forrásunk létrejöttekori rendeltetése a fogyasztói érdeklődés felkeltése és a fogyasztásra ösztönzés volt, a reklámtörténetnek is forrása. A tevékenység és a bolt, amelyről forrásunk tudósít, • 503