Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe = Ein Plan der Stadt Pest aus dem Jahr 1758 483-500
teljesen olvashatatlanná vált számok alapján megállapítható volt, a „kiscelli térkép"-re rájegyzett legkésőbbi szám az 1745-ben létesített 626. számú telek (az akkori Pfarrgasseban). Lehetséges, hogy a térkép a sok használatban a 18. század derekára már annyira elkopott, megrongálódott, hogy a telekkönyvi hivatalban célszerűnek látták az egészet átmásolni, és az újabb változásokat már csak az újra rávezetni. Az új városalaprajz a korábbitól több dologban különbözött. A telekbeosztás tekintetében a legfontosabb különbség, hogy míg a „kiscelli térkép" az Invalidus-ház — ma a Fővárosi Tanács épülete - telkét egy korábbi időpontnak megfelelően, a telek 1716-ban történt kialakítása előtti állapotában ábrázolta (a városfal mentén végigfutó, a Szerviták utcájának nevezett utcavonallal, és a későbbi invalidus-tefek déli oldalán felparcellázott, bár számmal el nem látott háztelkekkel), addig az 1758-as térkép természetszerűleg már az Invalidus-ház felépülte utáni állapotot mutatta. A későbbi térkép ezenkívül jónéhány újabb telekosztást tüntetett fel, s így a telekszámok tekintetében a 679. számig jutott el (ami azonban, tegyük hozzá, nem jelentett ugyanennyi telket, mert időközben telekösszevonások is történtek). A Kecskeméti kapu alaprajza az újabb térképen annyiban különbözik a korábbin ábrázolttól, hogy a kapunyílást időközben kibővítették. Míg a „kiscelli térképen" csak az Invalidus-ház, a pálosok, a klarisszák és a városi serfőzőház telkét jelölték felirattal, az 1758-as térképen — mint a reprodukción is látható — a fentieken kívül számos más középület és magánház telkét is felirattal látták el. Az 1758-as városalaprajzon a „kiscelli térkép"-ről pontosan átmásolt 27 utcanevet egy huszonnyolcadikkal, a feltehetően újonnan nyitott Halászköz (Fischergà'ssl) nevével egészítették ki. Egyébként az utcanevek jelölése és kartusban való elhelyezése is teljesen megegyezik a „kiscelli"-ével. Az eredetiben fennmaradt „kiscelli térképen" semmilyen felirat nem utal provenienciájára. Az 1758-as alaprajz másolatára rávezetett hitelesítésből azonban kiderül, hogy az eredetit Pest városának telekkönyvi hivatalában őrizték. Ezek után aligha kétséges, hogy ennek előzményét — azaz a „kiscelli térképet" — is a telekkönyvi hivatalban őrizték és használták, - amit persze, eddig is sejtettünk, de sejtésből most bizonyosság lett. A másik fontos „visszamenőleges" haszna az 1758-as térkép másolatának, hogy segítségével a korábbi alaprajzon olvashatatlanná vált számok és alig-alig kibetűzhető utcanevek is könnyen elolvashatók. S minthogy a térképmásolatról az utcákat jelölő egyetlen betű és égitest-jel sem hiányzik, többé nem kell keresgélnünk a „kiscelli térkép"-ről lemaradt vagy olvashatatlanná vált jelek helyét. A telekhivatali proveniencia erősen megnöveli mindkét városalaprajz forrásértékét. A telkek kiosztásához, helyüknek, méretüknek és számuknak helyes nyilvántartásához olyan nagy anyagi érdekek fűződtek, hogy a város számára kétségkívül igen fontos volt a telekkönyveket kiegészítő telektérkép pontos felfektetése. Ez a meggondolás is alátámasztja azt a véleményt — amit egyébként a „kiscelli térkép"-nek a mai alaprajzra vetítése is sugall, — hogy Pest városának ezt az első, eredetiben fennmaradt részletes alaprajzát kitűnően képzett szakember készítette. Minthogy Pest ezidőtájt még nem alkalmazott városi mérnököt, a térkép szerzője minden valószínűség szerint a Budai Kamarai Igazgatóság szolgálatában álló valamelyik építész-geómetra lehetett, — annál is inkább, mert az 1686-ot követő első időkben a telekkiosztást ez a hatóság intézte. Korabeli forásokból tudjuk, hogy számos pesti telket előbb Venerio Ceresola, majd az 1710-es évektől For488