Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
A parancsban szereplő okok között a leggyakrabban a munkától való igazolatlan — egy vagy több napi — távolmaradás szerepel. 354 Az ítéletek másik leggyakoribb oka a munkafegyelem megsértése. Az indokok között találhatunk olyan kitételeket, mint az üzemvezetővel szembeni tiszteletlen viselkedés, szerszám eltörése és ezzel az üzem menetének hátráltatása, selejt okozás, az előírt mennyiség meg nem termelése, későnjövés, fél órás igazolatlan távolmaradás, stb. 35S De szép számmal szerepelnek — különösen a haditörvényszéki ítéletek indoklásai között — politikai jellegű magatartásra utaló kitételek is. Ragozóczky Jánost azért ítélte el a haditörvényszék, mert „munkatársait a termelés lassítására és egyeseket ily cselekmények elkövetésére felhívott", 356 Horváth István a „munkatársai előtt olyan kijelentéseket tett, hogy Ukrajnában az oroszok aratnak le. . . ", Katona Kálmán azt fejtegette, hogy „a szovjet rendszer mellett a munkás lényegesen jobb helyzetbe kerül, mint jelenleg itt van", 357 Nagy Elek többek között kijelentette: „Ha a németek megnyernék a háborút, akkor ők ülnének be ide a gyárba, mi pedig mehetünk krumplit kapálni a németek részére" „. . . a nemzet vezető férfiait Horthy Miklós kutyáinak ne*. " 358 vezte ." A gyár szervezett, baloldali munkásai a háború éveiben igen nehéz helyzetbe kerültek. A katonai intézkedések megfosztották a munkásokat a szervezkedés, az önvédelem minden lehetőségétől. Jelentősebb bérmozgalom, sztrájk vagy bármiféle megmozdulás nem fordult elő a gyárakban. A Lámpagyárral történt fúzió után az új gyárvezetőség sem a szervezett munkások jogait, sem vezetőit nem ismerte el. Solt Jenő Soroksári úti főbizalmit az idomszer műhelyből kiemelték és más műhelybe tették át. Az általános jobbratolódás is éreztette hatását a gyárban, erősen megnőtt a Nemzeti Munkaközpont és a különböző szélsőjobboldali, nyilas szervezetek befolyása, 1940-ben Wirth Károly nyilas képviselő vezetésével a Nyilaskeresztes Párt hatalomátvétele érdekében szervezett, Horthy Miklós ellen tervezett merényletben több fegyvergyári alkalmazott vett részt, mint Cservenka Ferenc főmérnök, a későbbi nyilas gyárvezető, Babay József művezető, Bosnyák Imre lakatos, Gál László portás, Juhász László, Matusik Imre és még mások. 359 Megszaporodtak a beépített spiclik és provokátorok is, amit a korábban felsorolt ítéletekben tett tanúvallomások is igazolnak. A gyár ismertebb szervezett, baloldali munkásainak szinte minden lépését figyelték, hol fenyegetéssel, hol szép szóval igyekeztek őket meggyőződésüktől eltéríteni. 1942-ben több baloldali érzelmű munkást SAS behívóval különleges büntetőszázadba osztottak be. Tápiósűlyre vonultak be, ahonnan a Don mellé hurcolták őket. Közülük Csik István és Horváth Oszkár nem is tértek többé haza. A gyárban megmaradt baloldali munkások még ilyen körülmények között is megtalálták a módját annak, hogy szervező és felvilágosító munkát végezzenek. 1942—1943-ban a hadiüzemi ellátási rendszer bevezetése után a gyárvezetőség ún. jóléti bizottságot szervezett, amelynek tagjai közreműködtek a kapott élelmiszerek és egyéb cikkek szétosztásában. E bizottság tagjainak egy része a munkásokból került ki. A szervezett munkások közül Solt Jenő, Uitz Ferenc, Schneider Elemér, Vornyák Károly, Bodahegyi Gyula, Nagy Károly, Klíma Gyula, Varga Károly és mások is bekerültek a jóléti megbízottak közé, így egyrészt bele tudtak szólni a juttatások elosztásába, másrészt fenn tudták tar442