Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

1943-ban még nagy erővel folytatta a vállalat a tervezett új fegyverek, a géppisztoly és géppuska gyártásának előkészítését. Sőt, az év folyamán a HM más jelentősebb termelésbővítési igényekkel jelentkezett. Fel kívánta emeltetni a géppisztoly tölténygyártás kapacitását napi 150 000 darabra, a 4 cm-es légvédelmi gépágyú vastöltényhüvely gyártást a kétszeresére, amelyhez a gyár Gubacsi úti oldalával szembeni telken új vastöltényhüvely gyár létesítését szorgalmazta. 319 Az 1943-as év közepétől egyre inkább a nehézségek kerültek előtérbe. A hadianyaggyártás helyzetéről 1943 június 15-én készített jelentés is kritikusnak minősítette a nyersanyag- és munkaerőhelyzetet, amelynek következtében szinte minden gyárban eltolódott a megrendelések határideje. 320 Az FFG-t súlyosan érintette az országosan fellépő szénhiány, 1943—1944 telén a törökbálinti telepet szinte teljes leállásra kényszerítette. 321 Az alapvető nyersanyagokon — vas, acél, réz, alumínium — túl, hiányzott az olaj, az ón, a reszelő, fűrészlap, kóc stb. 322 1944 folyamán a helyzet még tovább romlott, a fémmű, mely az ország egyik legmodernebb hadiüzeme volt, az ősz folyamán teljesen beszüntette a termelést. 323 1944-re kimerültek az ország munkaerőtartalékai is. 1944 márciusában a gyár szakmunkáslétszáma csökkent, a fegyvergyártásnál a hiány 15—20%-os volt, amelyet a munkaidő meghosszabbításával igyekeztek ellensúlyozni. 324 Nem enyhített a munkaerő gondokon az sem, hogy az állam az 1939 évi II. te. alapján a munkaerőpiacon is beavatkozott. Bevezették a polgári személyek honvédelmi munkára történő igénybevételét és az így behívottakat bocsájtották a hadiüzemek rendelkezésére. Az FFG 1943 szeptemberében 220 főt igényelt, de az Állami Munkaközvetítő Hivatal csak 65-öt tudott kiutalni, akik közül mindössze 13 fő jelentkezett ténylegesen munkára. A gyár későbbi igénylései is hasonló eredménnyel jártak. Igénybevette az FFG a munkaszolgálatos „intézményt" is. A munkaszolgálatosok olcsó munkaerőt jelentettek, hiszen értük viszonylag jelentéktelen összegű térítést kellett csak fizetni. Pontos adatok az FFG telepein dolgozott munkaszolgálatosokról nem maradtak fenn, de dolgoztak a vállalatnál zsidó és szerb századok, ún. közérdekű munkaszolgálatosok, sőt 1944 folyamán női alakulatok is. 326 Az FFG-t súlyosan érintették az 1944 tavaszán, az ország német megszállása után megkezdődött légitámadások. A Soroksári úti telepet április 3-án nappal és 16-án éjjel érték légitámadások. A bombázások közvetlenül nem okoztak súlyos károkat a gyárnak, de a várost ért támadások végül a termelési kapacitás 85—90%-os csökkenéséhez vezettek. Egy hétig nem volt áramszolgáltatás, szünetelt a vízellátás, találat érte a gyár iparvágányait, amely miatt szénhiány állt elő, az ablaktörések miatt nem lehetett elsötétíteni és két hétig nem dolgozhatott az éjszakai műszak. 327 A légitámadások jelentős hatást gyakoroltak nemcsak a termelési kapacitásra nézve, hanem más vonatkozásban is. Az 1944. máj. 11-i,a fegyvergyári szállítási határidők tárgyában tartott értekezletről felvett jegyzőkönyvben többek között az alábbi kitétel szerepel: „A bombázásoknak van másodlagos hatása is; a munkások kényszer- és nem kényszer elköltözéseik miatt munkahelyeiken nem tudnak pontosan megjelenni. Csökken a túlórázási készség is, a kiköltözés miatt a visszamaradt családfő maga gondoskodik ellátásáról, viszont a beszerzés csak Pesten vagy általában távolabbi helyeken lehetséges, ezért igyek436