Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

Mint a táblázatból kitűnik, a hadianyagforgalom 1940-ben futott fel először, ezután visz­szaesés következett be, hogy azután 1943-ban illetve 1944-ben az addigi legmagasabb szintet is túlhaladja. Ez utóbbi eladási volumen tényleges értéke valahol az 1939. évi szint körül járt, ha a haditermelésben bekövetkezett kb. kétszeresre becsülhető áremelkedést fi­gyelembe vesszük. Az adatok egyértelműen bizonyítják a gyár hadiprofilját is. Míg 1937­ben a polgári jellegű termékek forgalma a katonai cikkekének kétszerese volt, ez az arány a későbbi években megfordul, de olyan élesen, hogy 1943-ban — a polgári termelés mély­pontján - a hadianyag forgalom tízszeresre nő. A gyár militarizálására 1942—43-ban to­vábbi terveket készítettek, ezekben az években új fegyverfajták gyártásának, a 43 M gép­pisztoly, a modern 42 M géppuska, valamint repülősárkány (Ju 52) előkészületei folytak. E három termékre több mint száz millió pengő értékű megrendelés érkezett az FFG-hez. A vállalat hadi gyártmányai a) Gyalogsági fegyverek: A gyár a második világháború megindulásakor a hagyományos gyalogsági fegyverek és lő­szerek gyártására volt berendezkedve. A gyalogsági fegyverek közül tömegméretekben ál­lított elő különböző mintájú és kaliberű gyalogsági puskát, ismétlőpisztolyt, géppuskát, gránátvetőt. Ezenkívül egyedileg vagy kisebb sorozatban készített lövész-, és versenypus­kákat, fegyveralkatrészeket, még páncéltörő ágyútalpat is. A fegyvergyártó üzemrészek a Soroksári-úti telepen működtek. Gépi felszerelésük jórészt még az első világháborút megelőző időszakból származott és erősen elhasználó­dott állapotban volt. A maximális havi kapacitás gyalogsági puskából 12 000 db volt, az ismétlőpisztolyé 5000 db, a géppuskáé 80—100, a gránátvetőé 100 db. A második világháború alatt több új és jelentős fegyvertípus gyártását vezették be, illetve kezdték meg a tömegtermelés előkészítését. így került sor a 42 M világítópisztoly és a 36 M nehézpuska gyártására, amelyekből 1942-től szállítottak is a HM-nek. 287 Nagy erővel készült a gyár — magyar és német kívánságra — a géppisztoly gyártásra, hiszen a háború megindulásakor a magyar hadsereg ezzel a fegyverrel nem volt felszerel­ve. A géppisztoly szerkezeti rajzait a Danuvia Rt. készítette és adta át gyártásra 1943-ban az FFG-nek. A gyártási kapacitást kezdetben havi ezer, később kettőezer darabra tervez­ték, a kész fegyverek szállítását a gyárnak 1944. július elsején kellett volna megkezdeni. Ezt a számítást a Soroksári úti telepet ért légitámadások, majd a kitelepítés keresztülhúz­ta. 288 A géppisztoly gyártás fontosságát — a HM részéről — tanúsítja, hogy még 1944 végén is — a Magyaróvárra telepített részlegnél, sőt az Ausztriába történt tovább település után - folytatni kívánták. A HM illetékes megbízottja 1945. márciusban vette csak tu­domásul a géppisztoly gyártás meghiúsulását. 289 Lényegében ugyanígy alakult a 42 M egységes géppuska gyártásának terve is, amely­lyel a hadseregben addig használt Schwarzlose típust kívánták felváltani. A géppuska né­met szabadalom volt, rajzai 1943 februárjában érkeztek meg Németországból. Az előze­tes rendelések 13.500 darabra szóltak, mintegy 30 millió pengő értékben. Az előkészüle­429

Next

/
Oldalképek
Tartalom