Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

Az adatokból kitűnően a fúzió után veszítettek hatásfokukból a Fémáru-, Fegyveres Gépgyárban lezajlott munkásmegmozdulások. Akár a tőke elleni harc különböző formáit öltő esetek, akár a résztvevők számát vesszük szemügyre, mindenütt visszaesést tapasztalunk. A jelenség fő okát kétségtelenül a szervezett baloldali munkások számának csökkenésében, a haladó eszmék hirdetőinek és harcosainak háttérbe szorulásában, ezzel párhuzamosan pedig a jobboldali munkásszervezetek befolyásának növekedésében találhatjuk meg. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a munkásmozgalmak lanyhulásában jelentős szerepük volt a válság időszakához viszonyítva javuló tendenciát mutató munkakörülményeknek, valamint a szociális juttatásoknak is. VIII. A GYÁR A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN A háború hatása a termelésre, a háborús konjunktúra A fasiszta Németország agresszív politikája, Ausztria 1938. évi bekebelezése és a Csehország elleni támadás után 1939. szeptember elsején a II. világháború kitöréséhez vezetett. A német agressziós törekvések eredményein felbátorodva, Magyarországon is nyíltan megkezdték a felkészülést a háborúra. 1938 folyamán hozta nyilvánosságra Darányi Kálmán miniszterelnök az egy milliárd pengős „győri program"-ot, az öt év alatt végrehajtandó fegyverkezési tervet. A győri program végrehajtása nyomán 1938 őszétől háborús konjunktúra bontakozott ki Magyarországon. Az ipar, azon belül is elsősorban a vas-, gép- és fémipar óriási állami katonai megrendeléseket kapott, a legnagyobb nehézipari vállalatok kapacitását szinte teljesen lekötötték a hadimegrendelések. 281 A termelés kibővítése érdekében végrehajtott beruházásokhoz az állam magas összegű támogatást nyújtott, a legjelentősebb gyárakat hadiüzemekké nyilvánították. Ezzel a rendelkezéssel a munkásokat is katonai fegyelem alá rendelték, lehetővé tették a munkaidő meghosszabbítását 10—12 órára. A háborús konjunktúra hatására az ipar termelése egyetlen év alatt — 1939-ben — közel ugyanolyan mértékben emelkedett, mint az azt megelőző évtizedben. 1941. június 27-én Magyarország is hadat üzent az ismert körülmények között a Szovjetuniónak. Az uralkodó osztályoknak ez a tragikus következményeket hozó lépése rövidesen újabb lökést adott a haditermelés növekedéséhez. Az ipar össztermelése 1943ban érte el csúcspontját, ez évben a termelés volumene 17%-kal magasabb volt az 1939. évinél. Az ipari termelés növekedéséből a legnagyobb mértékben a gépipar vette ki a részét, míg 1939-ben részesedése az össztermelésből csak 10% volt, 1943-ban ez az arány 20%-ra, tehát kétszeresére nőtt. A háború évei alatt Magyarországon szinte teljesen új iparágak (pl. repülőgépgyártás) keletkeztek és széles körben vezették be a tömegtermelést. A háborús konjunktúra évei beváltani látszottak a Lámpagyár és a Fegyvergyár fúziójához fűzött legvérmesebb reményeket is. A hármas névből egyre inkább a középső, 427