Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471
A Lámpagyár fő gyártási profilja az első világháború előtt a petróleumlámpa osztályon nyugodott, de már ekkor igen jelentős részt foglalt el az összforgalomban a vízmérők, gázórák és vagonvilágítási berendezések gyártása is. E cikkeken túlmenően szeszmérőgépek, fertőtlenítő készülékek, fém- és vasöntvények, gázgyári cikkek. Mannlicher puskákhoz való tölténytárak, 1899-től kezdve gáz- és villamoscsillárok, 1910-től pedig Optimus házi tűzoltókészülékek is készültek a gyárban. 211 Az első világháború kitörése gyökeresen megváltoztatta az addigi termékszerkezetet. Előtérbe került, mondhatni egyeduralkodóvá vált a hadianyagok éjjel-nappali munkával történő előállítása. A haditermelésre való áttérés a Lámpagyár részére is megfelelő haszonnal járt, az így elért nyereségből 1918. december 31-ig törleszteni tudta - 250.000 korona kivételével - a háborút megelőző időben keletkezett, 2.355.000 koronát kitevő adósságát. 212 A háborús évek emelkedő nyereségeiből a gyártelek kibővítésére is tellett, 1916-ban megvette a Steinbrucki Gőztéglagyár Társulat vele szemben fekvő 8000 négyszögöl kiterjedésű telkét. 213 A vesztes háborút követő évek gazdasági dezorganizáltsága a Lámpagyárat is megviselte. 1919-1922 között a nagyfokú szénhiányból eredően több alkalommal került sor hónapokig tartó üzemcsökkentésre, sőt a teljes üzemszünetre is. 214 Az 1920-as évek elejétől kezdve egyre inkább előtérbe kerültek az új üzletágak. Bevezetésük szükségességét a hagyományos gyártmányok forgalmának stagnálása, vagy kifejezett visszaesése tűzte napirendre. Ez a visszafejlődés jellemezte a petroleumlámpaés égőgyártást, a gázmérőgyártást, de számottevően csökkent a vagonvilágítási berendezések jelentősége is. 215 Az újdonságok sorát az 1922-ben felállított zománcosztály nyitotta meg különböző termékeivel, melyekhez új profilként az 1927-ben beindított zománckádgyártás csatlakozott. 216 Az új gyártmányok (fürdőkáddal egybeépített cirkulációs kályhák, egészségügyi berendezések, gázrezsók, petróleumfőzők, petróleum izzólámpák, viharlámpák, sütők, sütőállványok, fűtőtestek, szalonkályhák, orvosi műtőlámpák, utcai gázlámpák, porszívók, autogeizerek) bevezetése, valamint a már meglevő termékek állandósuló korszerűsítése főleg az 1930-as évek első«felében vett nagy lendületet, amikor a vállalat - az árcsökkentéseken kívül - csak a minőségi mutatók javításával vehette fel eredményesen a küzdelmet az összeszűkülő piacokon. 217 A polgári fogyasztásra szánt termékek előállítása mellett a Lámpagyár nem zárkózott el a hadikincstári megrendelések elfogadásától sem. Míg azonban az első világháború időszakát kivéve korábban csak a Mannlicher puskák tölténytárainak készítésével foglalkozott, addig az 1929—1933. évi világgazdasági válság idején e téren is „újitást" vezetett be és 1931-ben megkezdte a kézigránátok gyártását. Már az első évben 40 ezer darabot termeltek és ez a mennyiség a következő években sem csökkent. 218 A főrészvényes Magyar Általános Hitelbank egyik vezető tisztviselője az 1935. esztendő közepén meglátogatta a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-ot. Vizsgálódásának eredményét - a vállalat műszaki berendezésére, üzemgazdasági szervezettségére, beruházási tevékenységére vonatkozóan — az alábbiakban foglalhatjuk össze: 219 A zománcüzem teljesen azonos színvonalon állt a fej lett ipari országok azonos gyártási ágazatban dolgozó üzemeivel és egyben a Hitelbank konszernjébe tartozó vas-, fém- és gépipari vállalatok legmodernebb tagja volt. Mindez a legutóbbi években beszerzett új gé407
