Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

közös hadsereg számára 50.000 darab ismétlő puskát szállított. E sikeresen lebonyolított próbaüzletet a M.Kir. Honvédség részéről egy 189.000 db. fegyver előállítására vonatkozó megrendelés követte. Ezután a gyár a közös hadsereg részéről is biztosítékot kapott további, a kvóta-arány szerinti kontingensnek megfelelő megbízásokra.

33 Igen figyelemre méltó, hogy a katonai ismétlő fegyver új mintájának megszerkesztésében is résztvettek. 1895-ben még a mechanikai műhelyt is e feladatok foglalkoztatták. A kísérletek következtében gépi átalakításokra került sor, de ezeket a változtatásokat később a gépgyártásnál is hasznosítani tudták. 34 Az üzletmenetben a századforduló idejére beállott üdvös változásokat az alábbi számok mutatják: veszteség 1896-ban 150.736.67 o.é.ft. nyereség 1898-ban 325.916.79 o.é.ft. nyereség 1899-ben 329.254.60 o.é.ft. nyereség 1900-ban 466.295.36 korona. 3S A megállapodottság irányába fejlődő vállalat igazgatóságában 1897-ben új emberekkel is találkozunk. Ilyenek voltak: Epperlein Oszkár, Dr. Kelemen Gyula és Melczer Henrik. Mint érdekességet megemlíthetjük még, hogy a felügyelő bizottság elnöke ugyanekkor Mikszáth Kálmán volt. A felsoroltak közül a gyár jövője szempontjából legnagyobb hatása Epperlein Oszkárnak volt. 1896-ban hívták meg őt a vállalat igazgatójának. Megelőzően a Danubius Schoenichen-Hartmann Egyesült Hajó-és Gépgyár Rt. (Danubius-Hajóés Gépgyár Rt.) műszaki igazgatója volt. 37 A 400 lóerővel és mintegy 1.500 munkással dolgozó gyár 1898-ban ugyan 11.000 db. fegyvert szállított le, 38 mindamellett ezek a megrendelések nem tudták biztosítani az állandó foglalkoztatottságot. A szerszámgépek gyártása viszont 1896-ra — amint láttuk — meghozta már első gyümölcseit, kézenfekvő volt tehát ennek tovább fejlesztése. E célból most konstrukciós iroda alakult. Az új gyártmányok minőségileg megfeleltek ugyan, sőt számos új konstrukció is került ki innen, azonban nagy súlyuk és drágaságuk miatt a külföldi árukkal csak nehezen tudtak versenyezni. Ezért elsősorban a gyár saját szükségleteit fedezték és a hazai piacon volt kelendőségük. 39 Az új igazgató tulajdonképpen nem is ezekkel, hanem a Diesel-motorok gyártásának kezdeményezésével tette nevét naggyá. A Diesel-féle szabadalmakat Magyarországon először 1894-ben jelentették be. Ennek alapján 1898-ban a Fegyvergyár rendelést kapott néhány fontosabb Diesel-motor alkatrész elkészítésére. Tekintettel pedig arra, hogy a fegyvergyártáshoz precíz gépekkel voltak ellátva, a motor alkatrészeket is kifogástalan minőségben tudták szállítani. 40 Igy történt azután, hogy az 1899. február 10-én 1.000.000 korona alaptőkével megalakult „Részvénytársaság Diesel- Motorok Számára" elnevezésű vállalat éppen Epperlein javaslatára jött létre. A Magyar Általános Hitelbank és érdekeltsége, a Fegyver- és Gépgyár Rt. kötötte meg a vállalat létesítésére vonatkozó szerződést az „Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren A.G." céggel. A Krupp-cégtől, továbbá magától a Diesel-gyártól megszerezték a Diesel-motorok gyártásának szabadalmi jogát Ausztria, Magyarország és Bosznia területére. Ezzel lehetővé vált, hogy 1899. december 30-án a Fegyver- és Gépgyár Rt. is gyártási engedélyt kapjon Diesel-motorok elő379