Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

alatt sikerült a feladatot megoldani, teljesen üzemképes, veszélytelenül és csaknem auto­matikusan dolgozó berendezést kísérletezett ki. 136 A félwattos lámpák gyártása így 1915-ben megindulhatott, egyelőre csak napi 1000 db-ot gyártottak, de olyan nagy kereslet mutatkozott iránta, hogy a végrehajtó bizottság 1915 nyarán napi 3500 db gyártását rendelte el 137 Az új típusú lámpa gyártásának a bevezetésével mindjobban beigazolódott, hogy a Linde Társasággal 1911-ben kötött szerződést — melyben előírt kötelezettségeket a müncheni társaság magyarországi leányvállalata a Hydroxigén Rt. vette át —, eredeti for­májában fenntartani nem lehet, mert az említett vállalat megfelelő minőségben az Egye­sült Izzónak hidrogént szállítani nem tudott. Hosszas tárgyalások és viták után az Izzó a szerződést felbontotta és a Hydroxigén Rt.-tól a neki átadott területet, a rajta levő épü­letekkel együtt visszavette, 138 Bár a vállalat a háború kezdetén nagy mennyiségű nyersanyaggal és izzólámpafoglalat készlettel rendelkezett, készletei a háború alatt kiegészítésre szorultak. Mivel rezet a há­ború második évében már nem lehetett kapni, pótlásként vasból készült foglalatokat sze­reztek be. A vasfoglalatokat horganyozták és rézzel vonták be, hogy a rozsdásodástól megóvják. Ezt a műveletet a gyárban végezték el. Mivel a lámpafoglalatok beszerzése még így is egyre nehezebb lett, az igazgatóság bevezette a foglalatgyártást is. Ehhez a Ganz Villamossági Gyár nyújtott segítséget, amikor a háború előtt vásárolt, korszerű, lámpa­foglalatgyártó gépét az Egyesült Izzónak átadta. A wolframlámpa osztály az 1915—1916-os üzletévben egymaga 1,5 millió korona tiszta nyereséget ért el. A kedvező eredményt a vállalat annak köszönhette, hogy 2 864 000 db félwattos lámpa volt, melyek értékesítése nagyobb haszonnal járt, mint a normál­lámpéké. A félwattos és egywattos wolframlámpák iránt megnyilvánult nagy kereslet az ügy­vezető igazgatóságot arra ösztönözte, hogy az izzólámpaosztály gyártási kapacitását to­vább növelje. A vállalat vezetőinek ilyen irányú törekvését az is érlelte, hogy az osztrák, a német és egyes semleges államok izzólámpagyárai rendkívüli módon készültek a háború utáni időszakra, üzemeikben nagyarányú bővítéseket hajtottak végre. A végrehajtó bizott­ság az ügyvezető igazgatóság javaslatát magáévá tette és elrendelte, hogy a wolfram­lámpa gyárat 2 millió korona beruházással napi 15 000 db félwattos lámpa gyártására ké­szítsék elő. A beruházáshoz szükséges tőke megszerzése végett az 1916. október 26-án tartott rendkívüli közgyűlés az alaptőkét 1,5 millió koronával felemelte. 140 Az izzólámpagyár a háború utolsó éveiben is teljes kapacitással dolgozott. Mivel Pintér Józsefet a mechanikai osztályban folyó hadianyaggyártás irányítása rendkívül igénybe vette, a végrehajtó bizottság 1917 végén Pintér tehermentesítése céljából az izzó­lámpaosztály technikai vezetésével Aschner Lipótot bízta meg. (Aschner ideiglenes meg­bízatásának az ideje alatt technikai újításokat és szervezeti változtatásokat csak Pintér igazgató bevonásával eszközölhetett.) A végrehajtó bizottság rendelkezése szerencsésnek bizonyult. Aschner rövid idő alatt a gyártást jelentékenyen emelte. Az izzó lámpagyárat anyaggal és szerszámokkal jó előre nagy mennyiségben ellátta. Bár a gyártott lámpák mennyisége fokozatosan növekedett, a vállalat a nagy kereslet miatt csak csekély kész­áruval rendelkezett. 141 362

Next

/
Oldalképek
Tartalom