Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374
hasznos területe mindössze 3100 m 2 volt. Napi 10 000 db lámpa gyártása pedig legalább 5300 m 2 hasznos területet igényelt. Minden körülmény tehát amellett szólt, hogy az izzólámpa gyártás további fejlesztését csak új gyárban lehet megvalósítani. 24 A vállalatnak az izzólámpa gyártásban más jellegű, technológiai nehézségekkel is meg kellett küzdenie. A szénszálas izzó gyártása kockázatos volt, a késztermék nehezen bírta a szállítást. Az izzólámpa osztály műszaki vezetői azonban fáradhatatlanok voltak az izzólámpák minőségének javítása, a gyártástechnológia tökéletesítése és gazdaságosabbá tételében. A helyprobléma a mechanikai osztálynál is jelentkezett. A távírda és telefon-megrendeléseknek ugyan eleget tudtak tenni, de az üzletág fejlesztésére nem lehetett gondolni. A mechanikai osztálynak pedig éppen az volt a gyengéje, hogy elsősorban állami megrendelésekre támaszkodott. 25 Az Egyesült Villamossági Rt. az izzólámpa mellett figyelemre méltó sikereket ért el a távbeszélő készülékek gyártásával és telefonközpontok építésével. A sikerben nagy szerepe volt annak a lincencszerződésnek, melyet az Egyesült Villamossági Rt. 1899-ben kötött a csikágói Western Electric Comp. Ltd. céggel. A licencszerződés alapján a telefonszakmában vezető, világhírű amerikai vállalat szabadalmait — kedvező feltételek mellett — a budapesti vállalat rendelkezésére bocsátotta. 26 A „Common Battery" rendszerű telefonberendezés a magyar szakkörök tetszését is megnyerte. Amikor a Posta és Távirda Vezérigazgatóság a Nagymező utcai telefonközpont technikai berendezésének szállítására és elkészítésére 1900-ban nemzetközi pályázatot hirdetett, a beérkezett hét pályázat közül a megrendelést a kiküldött bíráló bizottság jelentése alapján, mint társvállalkozók az Egyesült Villamossági Rt. és a Western Electric Comp, csikágói cég együttesen kapták meg. Ezzel voltaképpen először vonult be a magyar ipar a budapesti és a vidéki távbeszélőközpontok elkészítésébe. A társascégnek kiadott megrendelés alapján épült meg a Terézközpont, az első közös telepű távbeszélőközpont, mely mint ilyen Európában is az elsők közé tartozott. 27 A mechanikai osztály 1899-ben új részleggel bővült, amikor vasútbiztosító berendezések gyártását vette fel profiljába. Az új részleg jövőjét is azonban kedvezőtlenül befolyásolta a helyhiány. A gyártás egyelőre a Huszár utcai gyárral szomszédos Óvoda utcai új házban indult meg. A részleg megrendelésekkel bőven el volt látva. A MÁV elhatározta a szemaforok összes távolsági jelzőinek az átalakítását. A munka kivitelezésének nagy részére a vállalat kapott megbízást. A mechanikai gyáregység keretében működött erősáramú üzletág elsősorban erőtelepek építésével tette a vállalat nevét ismertté. A századfordulón Szatmáron, Sopronban, Kaproncán, Budafokon és Losoncon szerelt fel és helyezett üzembe erőtelepeket. A budafoki és a losonci áramfejlesztőt, a Budafoki Villamossági Rt., illetve a Klára Losonczi Villamossági Rt. megbízásából építette. Mindkét vállalat részvénytöbbsége azonban az Egyesült Villamossági Rt. tulajdonát képezte. A budafoki erőtelepet 1898. május 1-én helyezték üzembe. Budafok már akkor 30 nagyobb és több mint 200 kisebb pincegazdasággal a magyar borkereskedelem emporiuma volt. Az erőtelep főként a pincegazdaságoknak a világítására és elektromos energiával való ellátására támaszkodott. Az addig emberi munkával végzett borfejtést elektromos energia igénybevételével helyettesítették. 28 342
