Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Preisich Gábor: Törekvések a főváros műszaki fejlesztésére a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság idején = Bestrebungen zur technischen Entwicklung der Hauptstadt Budapest zur Zeit der Károlyi-Regierung und der Ungarischen Räterepublik 311-318

lyén, a másodikat a Pongrácz úton, a harmadikat a Százados úton. Az egyes épületek tervezésével különböző építészeket bíztak meg. Részben egy- és kétemeletes bérházakat terveztek lakókonyhákkal, egy, vagy két hálóhelyiséggel és mosdóhelyiséggel, részben földszintes családi házak építését irányoztak elő sorházas formában, saját kerttel. Az épületek kitűzését Vágó József már 1919 februárjában kérte, megkezdésükre azonban a Károlyikormány ideje alatt nem került sor.

3 A Tanácsköztársaság kikiáltásával a haladó gondolatok minden téren, így a város- és lakásépítés terén is felszínre kerülnek. Megoldásukat nehezíti az az élethalálharc, amelyet a Tanácsköztársaság megalakulásától kezdve a külső és belső ellenséggel folytat. A súlyos nehézségek ellenére nagy figyelmet szentelnek a lakáskérdésnek. A Forradalmi Kormányzótanács egyik legelső intézkedése: a lakóházak köztulajdonba vétele. Erre már a Tanácsköztársaság kikiáltását követő héten, március 26-án sor került.

4 A munkások és tisztviselők házai, ha maguk lakják őket, mentesülnek az igénybevétel alól. Március végén létrehozzák a Központi Lakásbizottságot, amely július 1-ig 34 420 lakáskiutalást foganatosít. Ennek a munkának az előkészítése lakáskataszter felállításával, az igénybe vehető lakások felkutatásával kezdődik. Szamuelly Tibor lakásügyi népbiztos a Vörös Újság április 15-i számában sürgős feladatnak jelöli meg a nagylakások átalakítását a proletariátus számára.

5 Az építési és városrendezési feladatok megoldására elsősorban a lakásépítés megszervezésére a Tanács-kormány áprilisban Építési Direktóriumot állít fel. A Direktórium elnöke Vágó József, tagjai többek között Málnai Béla, Spiegel Frigyes, Jánszky Béla, Medgyes Alajos építészek. Vágó nagy eréllyel hozzáfog a Károlyi kormány ideje alatt előkészített lakásépítések megvalósításához. Ezek meggyorsítása érdekében kőbányákat nyittat, ahol puha mészkőből falazóblokkokat készítenek a hiányzó tégla pótlására. Típusajtók és típusablakok tervei készülnek el, ezekből tízezres szériákat rendelnek. Meghatározzák az építendő lakások helyiségeinek nagyságát. A tervezőknek ezeket a kötöttségeket figyelembe kell venniök. Elsőnek a Pongrácz úti lakótelep építését kezdik meg. További lakótelepek helyét jelölik ki a Juranich utcában, a Tomori úton, az Erzsébet királyné útján. Tervezésük meg is kezdődik, illetve a Károlyi kormány idején megkezdett tervezések folytatódnak. A lakótelepek előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, ezért mindenekelőtt néhány ideiglenes szükséglakótelepet létesítenek a Vágóhíd utcában, a Holló utca, a Mester utca, Palotai utca és Aréna út mentén.

6 Az új lakások építése mellett súlyos gondot jelentett a háború alatt elhanyagolt épületek állapota. A Fővárosi Tanács tizenöt szerelő-központot állított fel a kerületekben és a házbizalmiak jelentése alapján fogtak hozzá a legsürgősebb tatarozások végrehajtásához. Kétszáztizenhét fővárosi és háromszázharminchét állami tulajdonban álló épületen végeztek tatarozási munkákat a Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt, összesen nyolcmillió korona értékben. Ezeken a munkákon háromezer munkás dolgozott. Amikor a fokozódó anyag-és munkaerőhiány miatt az Építési Direktórium kénytelen volt ezekről a munkákról az anyagot és a munkaerőt az új házak építésére átirányítani, a Főváros panasszal fordult a kormányzathoz, a szerinte helytelen centralizáció miatt is kérte a budapesti építkezéseknek a főváros kezébe adását. A lehetőségek azonban annyira csekélyek voltak, hogy ez az erők szétforgácsolását jelentette volna. 314