Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Szekeres József: A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása, 1872-1938 = Rechtliche Regelung der Tätigkeit des hauptstädtischen Kommunalbetriebsnetzes, 1872-1938 287-309

dés. 1938-ban az 1,9 milliárdból 612 millió a hasonló összeg, tehát a főváros óriási vagyonából mintegy egyharmaddal részesedtek az üzemek. Még nagyobb jelentősége volt az üzemi befizetéseknek a főváros szükségleteinek fedezése szempontjából. Az 1928-as zárószámadás szerint a főváros 103 millió adóbevétele mellett az üzemi összes befizetés 53 millió pengőt tett ki. 1938-ban az adóbevétel 85 millió pengő, az üzemi befizetés végösszege 44 millió pengő. Végül is a fővárosi közüzemek a mintegy 25 000 főnyi alkalmazotti és munkásgárdájukkal, évi 40—50 millió pengős befizetéseikkel, megrendeléseik évi 20—25 millió pengős keretösszegével, 400—800 milliós évi pénzforgalmukkal és kb. 600 millió pengő nagyságú vagyontömegükkel a két világháború közötti főváros életében igen sokat jelentettek.

1 A közüzemekben koncentrálódott gazdasági és társadalmi erőtényezők jelentősége az ország területének 1920 utáni kisebbedése és Budapest súlyának általában bekövetkezett megnövekedése következtében még inkább érvényesülhetett. A fővárost vezető ellenforradalmi hatalmi csoport ennélfogva mint a gazdasági élet egyik legnagyobb vállalkozója léphetett fel. Budapest legnagyobb kapitalista vállalkozója maga a főváros volt s e szerepkört még csak megingathatatlanabbá, biztosabbá tette az a tény, hogy a legtöbb közüzem monopóliumot élvezett egy-egy városi közszolgáltatási ágazat ellátása területén. A főváros, a két világháború közötti magyar gazdasági élet legnagyobb vállalkozójaként, részben szembekerült a finánctőkés körökkel, részben azok érdekeivel összefonódva, gazdaságpolitikájuk cselekvő része és kiegészítőjeként, különösen az 1929—1933. évi gazdasági világválság időszakát követően, egyre nagyobb befolyáshoz és súlyhoz jutott. Az 1920-as években a fővárosi vezető politikai csoport, a szélsőséges jobboldali irányzatot követő Keresztény Községi Párt, éppen a főváros gazdasági-politikai súlyára építve szállt szembe a konzervatív-ellenforradalmi Bethlen kormánnyal az országos politikai irányvonal kialakítása kérdésében.

2 A gazdaság- és jogtörténet szempontjából egyformán érdekes feladat annak a folyamatnak a vizsgálata, hogyan alakult ki ez a hatalmas városi gazdasági érdekeltségi hálózat, milyen módon igazgatta a városi autonómia s végül hogyan kerítette mindinkább felügyelete és irányítása alá az óriási vagyontömeget az ellenforradalmi rendszer központi érdekeit képviselő államapparátus. Az 1872. évi fővárosi törvény gazdasági tevékenységet szabályozó előírásai Az 1872-ben a XXXVI. te. alapján egyesített város, Buda, Pest és Óbuda autonóm igazgatási és irányítási jogot nyert.

3 A főváros törvényhatósági bizottsága, a városi parlament, amelyet a törvényhatósági helyi választások és kisebb részben kijelölés útján alakítottak meg, legfontosabb feladatát a költségvetés összeállítása képezte. A városi költségvetés elkészítéséhez feltétlenül szükséges volt a követendő gazdaságpolitikai koncepció kialakítása, az anyagi források és szükségletek alapos felmérése. Az előkészítő és javaslatösszeállító tevékenységet a városigazgatási apparátus szakosztályai (1873-ban pl. jog, ipar és rendészeti, pénzügyi és gazdasági) végezték. Tervezeteiket a városvezetéssel az ún. 288