Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286

a következőket olvashatjuk: „. . . jelenleg az országos ruhabizottmánynál bíráló százados Tóth Gáspár úr és neje, részint a szívtelen ellenség rabló kezei, részint a pesti tűzvész közül megmentett javaikból — Tóth Gáspár úr 20, neje 5, összesen 25 darab körmöci aranyat olly lelkes ajánlattal tettek le mai napon ..., hogy e csekély ugyan, de a hon iránti lelkes ragaszkodásból származott ajándok, azon bátor s vitéz zászlóaljnak adassék, melly Budavára visszavételekor legelsőbb hág fel Budavára ormaira."

131 Tóth Gáspár utolsó forradalmi fellépésére 1949. június 29-én került sor, amikor a fővárost fenyegető veszély s az orosz betörés tárgyában összehívott népgyűlésen, a Múzeum terén ő is lelkesítő szózatot intézett a tömeghez. Feltehetőleg ez a szereplése terelte rá a megszálló hatóság figyelmét, s már augusztusban eljárást indítottak ellene. Bulyovszky Gyuláné színésznőnek augusztus 27-én férjéhez intézett sorai szerint Tóth minden vagyonát „konfiskálták".

132 Ez mindenesetre túlzott híresztelés volt, mert vagyonelkobzásra nem került sor, de Tóthék Magyar utcai házát - a telekkönyvi bejegyzés tanúsága szerint — az eljárás befejezéséig zár alá helyezték „az álladalom [állam] részére."

133 Az ügy hátterét egy Pesten, 1851. szeptember 14-én kelt német nyelvű aktából ismerhetjük meg, melyet a Hadtörténeti Levéltár őriz az ún. „Pesti Kriegsgericht" (az osztrák haditörvényszék) iratai között.

134 Ez az írás Tóth Gáspár forradalmi tevékenységének elbírálása az összegyűjtött adatok alapján, de annyira felületesen és enyhén, hogy a joggal várt vádirat helyett úgyszólván récfiratot olvashatunk, amely azt a gyanút kelti, hogy befolyásos pártfogók jártak közbe az érdekében (bizonyosan akadtak ilyenek a pesti céhpolgárok között). Már az is feltűnő, hogy mindössze két terhelő adatot hoznak fel: egyrészt, hogy a „felkelő sereg"-ben szolgált mint a ruhabizottmány tisztje, másrészt hogy az 1849. június végi említett népgyűlésen ő is felszólalt. Az előbbivel kapcsolatban megjegyzik, hogy mint szabómester szakértelménél fogva és csak „századosi jelleggel" került a honvédsereg kötelékébe; feladata a posztó- és vászonszállítmányok átvétele, ill. az árak megállapítása volt, — ami pedig az utóbbi vádat illeti: nem saját elhatározásából emelkedett szólásra, hanem röviden ismertette a polgárok közgyűlésének határozatát a Múzeum téren megjelentekkel, akiket egyébként már az ő szónoklata előtt „fanatizált" Besze János és mások. Forradalmi szerepe — vonják meg a mérleget — nem volt jelentős, még kevésbé veszélyes, s ezért, az utalkodó 1851. augusztus 25-én kelt legfelsőbb határozata értelmében, az eljárás megszüntetésétjavasolják. (Hasonló javaslatot tettek Gyurkovics Mátyás szűcsmester — ugyancsak a március 15-én alakult Rendre Ügyelő Bizottmány egykori tagja — ügyében, kinek aktája a Tóth• Gáspáréhoz van csatolva.) Az indítványból határozat lett: a Pesti Kriegsgericht iratai közt fennmaradt annak a „Magyarországon tartózkodó" 64 személynek a betűrendes névsora, akikre a „Legfelsőbb uralkodói határozat"-ot 1851 szeptemberében alkalmazták; ebben a 60. sorszám alatt szerepel Tóth Gáspár „Bürger und Schneidermeister" (polgár és szabómester), s más ismert nevek között ott látjuk például báró Kemény Zsigmondét (regényírónkét) is.

135 Néhány hét múlva, 1851. november 17-én, a Magyar utcai házra elrendelt telekkönyvi zárlatot is feloldották.

136 A rettegés és a zaklatások nehéz időszaka tehát véget ért, s a kis ház továbbra is Tóthék tulajdonában maradt (az új számozás folytán, mint említettük. Magyar u. 35. sz. alatt).

137 Egyéb jelek is arra vallanak, hogy Tóth Gáspár élete az 1850-es évek derekától kezdve ismét a régi kerékvágásban folyik. 1855-ben megerősítik református „egyházi tanácsnoki" (presbiteri) tiszté264