Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Póth István: Pest-Buda – az egyetemes szerbség kultúrközpontja = Pest-Ofen, ein Kulturzentrum der Serben 225-240

mint nálunk. A szerbek a magyarországi településeken a görögkeleti szerb egyházközségek keretein belül saját életmódjukat folytatták és megtartották régi szokásaikat. Ez természetesen a budai Tabánra is vonatkozik, ahol még a közigazgatás is saját kezükben volt, a Bécstől szerzett privilégiumok alapján saját tanácsuk, bírójuk és esküdteik voltak. Bizonyos előjogokat a pesti szerbek is élveztek. Mind a budai, mind a pesti városi tanácsban a szerbek érdekeit egy-egy szenátor (Ratsherr) képviselte. Ezek közül legismertebb Jovan Muskatirovic pesti tanácsnok, a szerb felvilágosodás kiemelkedő egyénisége, aki műveit szerb, latin és magyar nyelven írta. Magyar nyelven megjelent kis könyvét Rövid gondolatok azon módok eránt, mellyek szerént kedves magyar hazánkat jó féle hússal, és hallal állandóan lehetne segíteni; s a' húsnak fogyatkozását, következőképen a' bé-tsuszott drágaságot, el-távoztatni (1804) a budapesti Agroinform 1973-ban ismét megjelentette fénynyomással készült kiadványként A pest-budai szerbek a gazdasági életben játszottak jelentős szerepet. Egyes budai szerb céhek jogait már a 17. sz. végétől hagyták jóvá; tekintélyes számú szerb mesterről és kereskedőről tesz tanúságot egy 1719-ből fennmaradt irat.

4 A tevékeny, életrevaló szerb polgárság iskolákat is létesített. A budai tabáni szerb egyházközösség pl. 1746-ban olyan iskolai rendtartást vezetett be, mely teljesen összhangban volt a kor pedagógiai elveivel.

5 A tanulólétszám a budai szerb iskolában a 18. sz.-ban 60 körül mozgott. (Adataink vannak az 1730., 1734. és 1770. évre.

6

) Ez a szám később csökkent, egy az 1822. évből eredő adat szerint ezt az iskolát összesen 40 tanuló látogatta.

7 A pesti szerb iskolának 1770-es és 1827-es adatok szerint kb. 30 tanulója volt.

8 Az egyik pesti tanító a szerb kultúrtörténet ismert alakja: Luka Milovanov, aki érdemeket szerzett a szerb nyelvi megújhodási mozgalomban. A kedvező anyagi és kulturális körülmények a szerbek társadalmi életének fejlődését is elősegítették Pest-Budán. Sava Tekelija (Tököly Sabbas) (1761-1842) önéletrajzában írja, hogy 1786-ban farsangkor naponta rendeztek egy-egy szerb bált Budán vagy Pesten.

9 A pesti szerbek egy népünnepélyéről is van tudomásunk: a múlt század első évtizedeiben az Orczy-kertben jöttek össze Illés napján a bő- és tiszta vizű Illés kútnál és itt szórakoztak, vígadtak.

10 ". . .Belgrád osztrák fennhatóság alá kerüléséig (1718), valóban Buda volt az első a szerblakta városok között — ahogyan ezt elődeink is kiemelték — mely nemcsak saját, hanem az egész szerb nemzet gondjait magára vállalta" — írja Dusán J. Popovié ismert történész a Srbi u Budimu. Od 1690 do 1740. (Szerbek Budán. 1690-től 1740-ig.) (Beograd 1952. 10.) c. alapvető művében. Milorad Pavic korunk jeles szerb irodalomtörténésze szerint is Buda volt a 18. sz.-ban a legnyagyobb szerb település.

11 Ennek ellenére nem sokat tudunk e korszak budai szerb kulturális életéről. Néhány rendelkezésre álló adatból arra következtethetünk, hogy már ekkor is elég eleven volt a szerb szellemi élet ősi városunkban. Budai lakos volt pl. Jovan Damjanovic, aki 1728-ban zarándokutat tett Jeruzsálembe, s erről a nem mindennapi eseményről egy önéletrajzi elemekkel gazdagított útleírásban számolt be.

12 Budán született 1776-ban Mihailo Zivkovic ikonfestő, aki — miután befejezte bécsi tanul227