Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

tartozó erőteljes övpárkány zárja le, fölötte az ablakok mellvédjében baluszteres díszítés s végigfutó könyöklőpárkány következik. Az I. emeleti, s az ezekhez hasonló könyöklő­párkányon nyugvó II—III. emeleti ablakok tagolt szalagkeretezését az I—II. emeleten kon­zolos, a III. emeleten konzol nélküli egyenes szemöldökpárkány koronázza. Mindkét homlokzatot háromtagú, egyszerű fogsoros főpárkány zárja le, sima függőlemezzel. A főhomlokzat kapuját a falból háromnegyedrészt előrelépő, kannelúrás kiképzésű két dór oszlop fogja közre; fölöttük a földszintet lezáró párkány előrelép s függőlemezén ornamentális festés nyomai láthatók. A kapu fölött helyezkedik el az I. emeleti ablak mellvédjében a régi Tigris szálló ma is meglevő cégér-szobra; mellette kétoldalt a kapu oszlopait folytató talapzat-szerű kiképzésen a falból félig előrelépő, utólag elhelyezett díszvázák állanak. A Münnich Ferenc utcai kapun át tágas, reprezentatív igényű kapualjba jutunk, melyet kazettás hevederkötegekkel közrefogott, illetve elválasztott két hatalmas, lapos szegmensíves .csehboltozat fed. A kapualj oldalfalait a hevedereknek megfelelő falpillér­kötegek tagolják. Mind az oldalfalak, mind a mennyezet falfelületeit igen rossz állapotú, sokhelyt teljesen felpattogzott olajmázolás borítja, mely alatt a két boltmezőben orna­mentális festés nyomai láthatók. A kapualjból jobbra nyílik az utcai sarokrész nagytermébe vezető bejáró, balra pedig a tágas főlépcsőház, háromkarú, kis fokmagasságú, széles vörösmárvány lépcsővel, mely­nek baluszteres korlátja a Tigris szálló egykori gazdag belső kiképzéséből csekély számban megmaradt részletek egyike. A lépcsőház emeleti pihenőit szecessziós-empifizáló konzo­lok s az ezeken nyugvó architrávok tartják. A pihenők s az ezekből nyíló folyosók burko­lata igen jó állapotban levő színes műkőlap. — Az udvart közrefogó négy szárny közül a hátsó, keleti szárny négyemeletes, a többi háromemeletes;a hátsó szárny I—III. emeletén függőfolyosó, a másik három szárnyon oszlopsorral övezett széles, fedett folyosó húzó­dik, melynek külső tagolása osztópárkányaival és zárópárkányával finom, egységes hom­lokzatrendet alkot; ez a kiképzés teszi az épület udvarát különleges építészeti-műemléki értékűvé. Hatását jelenleg erősen rontja egyrészt az északi szárny folyosóinak beépítése a Münnich Ferenc utca felőli részen, másrészt az eredeti funkciójukban változatlanul meg­maradt folyosószakaszok beüvegezése az I—II. emeleten, valamint a Münnich Ferenc utcai szárnyon levő liftakna. — Az egyébként tágas udvarteret a földszinten keresztszárny osztja ketté egy kisebb első és egy nagyobb hátsó udvarszakaszra. E keresztszárnynak a Münnich Ferenc utca felőli része eredeti: kocsiáthajtó és kocsiszín volt, jelenleg raktár; hátsó része utólagos toldás. Az első udvarból a keresztszárny jobb oldalán, a Mérleg utcai szárny men­tén húzódó folyosón juthatunk a hátsó, tágasabb udvarrészbe; itt a hosszanti szárnyak emeleti folyosóját mindkét oldal földszintjén pilléres, három nyílásos árkád tartja. Az északi szárnyon az árkádhoz csatlakozó falszakaszon vörösmárvány falikút medencéje található, melynek állólapja hiányzik; fölötte, illetve mögötte a falat színes mázas csempe­burkolat fedi. — Az udvar hátsó sarkából indul a szokatlanul tágas melléklépcsőház, ezen keresztül lehet a hátsó szárny negyedik emeletére jutni. Szintén a hátsó udvarrészből nyí­lik a Mérleg utcára vezető, ma félig elfalazott kapualj, melynek jelenleg is jól felismerhető fiókos, kosáríves dongaboltozata az épület legkorábbi periódusának maradványa. A belső helyiségek közül külön kiemeljük az utcai sarokrész földszinti nagytermét, 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom