Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134
színhelye a kávéház. Hozzátartozott az életformához. A vendégek az asztaloknál ülve fogyasztották a felszolgált kávét és egyéb italokat, pipázhattak, társaloghattak, billiárdozhattak. A 18—19. század fordulóján hazánkban a cukrász termékeit vagy közvetlenül műhelyéből értékesítette, főként viszonteladóknak vagy, ha volt nyílt árusítási boltja, akkor az abba betérő vásárlóknak (végfogyasztóknak) is. A cukrász boltjának azon felül, hogy a készlet egy részének tárolási helyéül, valamint ügyletkötési és lebonyolítási helyül szolgált, egyéb rendeltetése nem volt. Cukrászok 18. század végi hagyatéki leltáraiban nem is találunk olyan boltberendezési és felszerelési tárgyakat, amelyek az ott eladott termékek helyben történő elfogyasztásának lehetőségére következtetni engednének. Tisztázásra várt, hogy hazánkban mikor kezdett átalakulni a cukrász árusítóboltja helyben-fogyasztást is lehetővé tevő vendéglátóhellyé. Az első pesti cukrász, akinek értékesítő tevékenységéről tudósító adatokból a helyben-fogyasztáshoz szükséges — részleges — berendezkedettség megállapítható, Hoffmann Frigyes volt, akinek 1819. évi hagyatéki leltára szerint cukrászboltjához 61 kis és 107 nagy pohár tartozott, nyilván azért, hogy ezekben szolgáltassa helyben-fogyasztásra 384 db különfőle méretű üvegben tárolt likőrből és pálinkából álló ital készletét. Az italokat helyben-fogyasztók azonban azokat vagy állva vagy legfeljebb a boltban volt 3 szék valamelyikén ülve itták, mert az igen terjedelmes leltár szerint a bolthelyiségben asztal nem volt. 71 A helyben-fogyasztó vendégek részére történő értékesítésnek ez a legkorábbi pesti nyoma azonban csak a cukrásztermékek egy részének, az italoknak helyben-fogyasztási lehetősége kialakulásáról tanúskodik. Heger azonban abból a célból bérelt és alakított ki helyiséget, hogy a közönség az ottani fogyasztáskor éppen úgy, mint a helyben-fogyasztás lehetőségét eredetileg nyújtó kávéházban — a helyiség megnevezéséből következően — játékokat is játszhasson és dohányozhasson, tehát a helyiségben huzamosabban tartózkodva fogyasszon. A helyiségnek e rendeltetésénél fogva Heger bevonta cukrászi tevékenysége körébe a huzamosabb tartózkodással egybekötött helyben-fogyasztást lehetővé tevő szolgáltatások nyújtását, ami következtethető leg az asztal mellett ülve fogyasztáshoz szükséges berendezést is jelentett. Ilyen helyiségnek a cukrászbolthoz kapcsolt kialakításával és fenntartásával Heger Pesten — mai nyelven szólva — új üzlettípust valósított meg, amivel olyan új színfolttal gazdagította a nagyvárossá fejlődés útján járó Pestet, amely később követésre talált. Újszerű helyiségének, ill. az ott nyújtott szolgáltatásoknak a cukrászi árusítótevékenységhez kapcsolásával a közönség bizonyos rétegeinek társasági érintkezése lehetőségét a cukrászattal összefüggésben is megnyitotta. Ezzel Pesten is elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen az éóesséc&rusító hely vendéglátóhelylyé is, s így a társasági érintkezés helyévé is fejlődött. A különböző nyugati országokból származó előképeken nyugvó ez a cukrászüzlet-típus Pesten Heger — habár csak átmenetileg megvolt — játék-, puncs- és dohányzószobája berendezését követően honosodott meg, — ha nem is azonos tartalommal. Fischer Péter például 1824. május 8-i üzleti hirdetése szerint cukrászboltjával közvetlen szomszédosán kényelmes helyiséget (bequemes Gemach) rendezett be, ahol frissítő italokat és fagylaltot szolgált fel, 72 az 1830-as években pedig az akkori cukrászboltjával összekapcsolt társalkodó-szobát (Konversationszimmer) rendezett be. 73 Az új üzlettípus első pesti meghonosítása adja Heger Frigyes111
