Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

KUBINYI ANDRÁS A MAGYARORSZÁGI VÁROSOK ORSZÁGRENDISÉGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ (különös tekintettel az 1458-1526 közti időre) A magyar történetírásban szinte már közhelynek tekinthetjük azt a nézetet, hogy az ország középkori városainak polgársága csak igen csekély politikai szerepet játszott. * Az ország városainak fejlődése a Nyugat-Európához képesti elmaradást teljesen sohasem hozta be^ és a városok viszonylagos gazdasági gyengesége természetesen a polgárság politikai jelentőségére is kihatott. A XV. század első fele jogi szempontból változást hozott a városok helyzetében. Kb. 800-900-ra tehető azon helységeknek a száma, amelyek városjoggal, vagy legalábbis annak valamely elemével rendelkeztek, 3 közülük a század második felében a feudális állam mindössze kb. két és fél tucatnak ismerte el a városi rendhez való tartozását. 7 Általában ezt a rendi jogállást csak a nagyobb kereskedővárosok, valamint néhány bányaváros tudta elérni és igy kiválásuk a többiek tömegéből jól megmagyarázható. * Ezt a fejlődést az uralkodó is elősegítette. 6 A többi városias helységeket, legalábbis azok többségét latinul oppidumnak nevezték és ezért történetírásunk globálisan a mezőváros fogalom alatt tárgyalta őket. * Ez azonban csupán gyűjtőfogalom, hiszen közülük többet még a Mohácsot közvetlenül megelőző években is civitasnak, sőt libera civitasnak, azaz városoknak, szabad városoknak nevezték, & másokat pedig csak országos vásártartási joguk alapján soroltak a mezővárosok közé. 9 A gyűjtőfogalomhoz tartozó települések egy része falakkal volt övezve és külsőleg is városi jellegű volt, mint a püspöki székhelyek jórésze, igy az igen jelentős kereskedőváros Pécs, 1° vagy Vác, H de falai voltak számos földesúri városnak, különösen a határvidéken, igy NyugatMagyarországon! 2 vagy a Felvidéken. 13 A király vagy más földesúr gyakran adományozta a mezővárosoknak (akár civitasnak vagy oppidumnak hivták) egy nagyobb város, sokszor Buda jogát. *

4 Voltak köztük olyanok, amelyek árumegállító joggal is rendelkeztek. * 5 Az un. mezővárosok egyrészét nem csak városi kiváltságaik és külsejük alapján sorolhatnánk a városokhoz, hanem gazdasági jelentőségük tekintetében is. 16 A mezővárosok legnagyobb része azonban a Stoob alkotta fogalmakat alkalmazva a"Minderstadt"-okhoz vagy a falusias piachelyekhez (Flecken) tartozott.!' Egy azonban közös volt ezeknél a településeknél, akár civitasnak, akár oppidumnak, akár possessionak (ez esetben országos vásáros 7