Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

doroltak és a pestiek között fordult elő vegyes házasság, s a legritkábban a külföldi vőlegényeknél. 1788-90-ben a nők között is a vidékiek között fordult elő a leggyakrabban a másvallásuval kötött házasság, s legritkábban a pesti menyasszonyok között. 1808-10-ben arányuk a külföldiek és a más városból bevándoroltak között volt a legmagasabb, s továbbra is a pestiek között a legalacsonyabb. 1828-30-ban viszont a vegyesházasság a leggyakrabban a pesti származású menyasszonyoknál fordult elő, elég nagy gyakorisággal tapasztalható a külföldieknél, s csökkent arányuk a magyarországi bevándoroltak között. Az egyes rétegek zártságának fokára, illetve a zártság oldódására vonatkozóan következtetéseket vonhatunk le az endogám és exogám házasságok, elsősorban a pesti származásúak egymásközötti, illetve bevándoroltakkal kötött házasságkötéseinek alakulásából is. A 14. sz. táblázatban a házasulok származáshely szerinti házassági kapcsolatait mutatjuk be. Mint már a házasulok származáshelyi összetételének vizsgálatánál kitűnt, a házasulok között a pesti származású, vagy itt megtelepedett életet élő menyasszonyok száma jelentősen meghaladta a pesti vőlegényekét. A házasságra lépő pesti lányok és özvegyek együttes száma a XVIII. század első felében körülbelül a kétszerese, a század második felében másfélszerese, a XIX. század elején pedig 1,7-1,8szorosa volt a pesti vőlegényekének. Önmagában a pesti hajadonoknak a száma a XVIII. században 1,2-1,4-szerese, a XIX. század elején pedig 1, 6-1, 7-szerese volt a pesti származású férfiakénak. Ennek ellenére a pesti származású vőlegényeknek egy tekintélyes, bár változó nagyságú része idegenből választott feleséget. Pesti származású menyasszonyt 173 5-37-ben a pesti vőlegények 56, 1755-57-ben 77, 1788-90ben 67,1808-10-ben 82,1828-30-ban 68 %-a választott. Az 1730-as évek végén mutatkozó nagyfokú nyitottság érthető, hiszen még nem apadt el a bevándorlási hullám, és sok olyan család akadt még, akiknek ekkor házasuló korba lépő gyermekei nem a városban születtek. A pesti családok zártságának vagy nyitottságának megitélését azonban erősen megnehezíti a pesti férfiak által párul választott ismeretlen származáshelyü nőknek nagy aránya: ezek 1735-37-ben a pesti férfiak párválasztásainak 10, 1755-57-ben 11, 1788-90-ben pedig 23 %-át tették ki. Ha a pesti származású férfiaknak csak az ismert származáshelyüekkel kötött házasságait vesszük figyelembe, akkor az endogám házasságot kötő férfiak aránya a különböző időmetszetekben 62, 86, 77, 85 illetve 71 %, ami a pesti családok elég nagyfokú zártságát tanusitja. Megvizsgálva az endogám és exogám párválasztások alakulását a különböző foglalkozást üző pesti férfiaknál, azt tapasztaljuk, hogy a XVIII. században általában a hagyományosan polgári,' városi foglalkozásúak kőzött tapasztalunk átlagos, vagy az átlagot meghaladó arányban endogám párválasztást. A pestiek egymás közötti házassága elsősorban a kereskedőkre jellemző, akiknek endogám párválasztásai a XVIII. század mindhárom időmetszetében erősén meghaladták az átla75