Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104
ahogy csak szórványos bejegyzéseket találunk a hajadonok apjának, vagy az özvegyek elhalt férjének foglalkozására, társadalmi helyzetére vonatkozóan. így csak nagyon töredékesen rendelkezünk azzal a leglényegesebb információval, amit a házassági anyakönyvek nyújthatnának a társadalmi osztályok és rétegek közötti, házasságokban megnyilvánuló mozgásról, a társadalmi mobilitásról. Erre vonatkozóan inkább közvetett utón, a helyi származású lakosok egymásközötti, illetve a bevándoroltaknak a pestiekkel és egymás között kötött (az endogám és exogám) házasságok arányainak alakulása alapján vonhatunk le bizonyos következtetéseket. A nők társadalmi helyzetének meghatározásához a kiegészitő források még azt a csekély lehetőséget sem nyújtják, amit az ismeretlen foglalkozású illetve származáshelyü férfiaknál az adókönyv vagy a polgárkönyv bejegyzései nyújtottak. Egyes periódusokban az eskető pap ugyan szórványosan -néha elég következetesen - feltüntette a hajadon apjának nevét, foglalkozását vagy származáshelyét azonban csak igen ritkán. 9 Az özvegyeknél a XVIII. századi anyakönyvek még általában az elhalt férj keresztnevét is bejegyezték, s ez néhány esetben lehetővé tette foglalkozásuk meghatározását, a század végétől, s főleg a XIX. század elejétől azonban az özvegyek az elhalt férj vezetékneve mellett saját keresztnevüket viselik, ami úgyszólván lehetetlenné tette férjük azonosítását és foglalkozásának meghatározását. A józsefvárosi plébánia 1788, a terézvárosi plébánia 1788 és 1830. évi anyakönyvei több kevesebb következetességgel feltüntették az özvegyek elhalt férjeinek foglalkozását, illetve regisztrálták a szolgálóként, napszámosként önálló keresettel rendelkező menyasszonyokat. Ezeknek az adatoknak a száma azonban olyan csekély, hogy statisztikai feldolgozásra nem alkalmasak, s inkább illusztratív, mint dokumentatív jelentőségűek. A vizsgált időszakban a házasságkötések száma, a házasulóknak az összlakossághoz viszonyított aránya a következőképpen alakult: Év Házasságkötések száma Népesség száma Házasságot kötők aránya (%) 1735-1737 269 6 900- 8 600 ' 6,1-7,8 1755-1757 372 9 500-12 000 10 / 6,2-7,8 1788-1790 746 20 704 11 / 7,2 1808-1810 1537 35 349 12 / 8,7 1828-1830 1525 62 471 12 / 4,9 55
