Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rajna György: Árvíztáblák Budapesten = Hochwassertafeln in Budapest 361-392

Árviztáblák A ma is látható árviztáblák csak részben mutatják az árviz magasságát, mert a mai járdaszint átlagosan több, mint egy méterrel fekszik magasabban, mint az 1838-ban volt; i- . pl. a Szerb utca és Királyi Pál utca sarkán lévő árviztáblán jelölt 138.5 cm-es árvizmagassággal szemben az 1838-as árvizszint ténylegesen 190 cm, a Nemzeti Müzeum kerítésén lévő - jelenleg 120 cm-re jelölt szintmagasság eredetileg 158 cm volt. A VIII. Práter u. 8. sz. házon volt magyar nyelvű árviztábla volt az egye tien .amelynek szövege is utalt a tényleges magasságra. A szöveg a következő volt: "1838. Márczius 15. az árviz ezen magasságot ért el, azonban az utcza szintvonala 1.50 m lejebb volt." Néhány helyen ez a különbség ma is látható, ahol a régi utcaszint a mai járdaszint alatt néhány lépcsőfokkal lejebb eredeti helyén látható, igy pl. a Rókus kápolnánál (VIII. Rákóczi ut 31.), a Krist háznál (V. Pesti Barnabás u. 2.), az I. Döbrentei u. 15-nél az I. Fő u. 41-nél vagy pl. az V. Szerb utcai görögkeleti szerb templom udvara esetében. De az eredeti járdaszintnél egyazon utca esetében sem volt azonos az árviz relativ magassága, mert maguk az utcák sem voltak nivellálva. Ez tapasztalható pl. az I. ker. Döbrentei utcában, ahol a 15.sz. háznál a jelenlegi járdaszint a látható régihez képest 60 cm-rel, nvig ugyanezen utca 9. sz. házánál már 130 cm-re magasabban van. Az árvizveszély csökkentésére az alsó rakpartot később 670, a felsőt 925 cm-re épitették ki. Árviztáblák a Duna mentén minden olyan városban, vagy községben találhatók, ahol 140 évnél régibb házak állnak, mint pl. Győrött, Esztergomban, Vácott, Szentendrén, Visegrádon, Érden stb. A mai Nagybudapest területén fellelhető árviztáblák egyrészt az elmúlt 200 év nagy árvizeire utalnak, másrészt mutatják az akkori árvizek kiterjedését, illetve azt a határt, ameddig az árviz idején álltak olyan házak, melyek az árvizeket túlélték é$ mind a mai napig nem kerültek lebontásra. Jelen tanulmányban kitérek azon árviztáblákra is, melyek létezéséről tudok, melyek azonban a házak elpusztulása, vagy lebontása következtében már nem találhatók meg, illetve kis számban múzeumi, vagy helytörténeti kiállitásra kerültek. Megőrizték pl. a III. Harrer Pál u. 10. sz. házon volt táblát, mely a III. ker. Tanács Fő tér 1. sz. alatti Zichy kastélyban lévő állandó kiállitásra került, A IX. Kinizsi Pál u. 21. sz. ház lebontott árviztábláját a PX. ker. Tanács őrzi. A mellékelt táblázatban felsorolt táblák adatainál igy bizonyos mértékű kettősség mutatkozik,mert az adatok -a teljesség érdekében szerepelnek a lebontott, illetve elpusztult házak között és a jelenlegi múzeumi, vagy kiállitási elhelyezésnél is. A legrégibb budapesti árviz táblaként az I. Döbrentei u. 15. sz. házon volt és az 1775. II. 17-i árvízre utaló táblát tekintették, melynek eredetije jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli múzeumában 365