Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Szilárdfy Zoltán: Képes emléklap az 1763-as földrengésről : egy ismeretlen Binder J[ános] F[ülöp]-metszet = Ein unbekannter Kupferstich von J. F. Binder 348-360

Az idézetet megtörtént esemény magyarázza, ugyanis 1688. pünkösd vigiliáján Benevento városát félelmetes szerencsétlenség érte: Nagyrészét földrengés semmisitette meg, aminek következtében 1 300 ember pusztult el. Akkor már két éve a város érseke Pietro Francesco Orsini, a későbbi XIII. Benedek pápa (1724-1730) volt. Palotája összeomlott, de Orsini kedvenc szentjét Néri Szent Fülöpöt hivta segitségül és rendkivüli módon megmenekült. Az érsek ennek hatására megkettőzte karitativ tevékenységét, amelynek érdekében családi vagyonát is ért éke s it ette. 19 Â Beneventoban történték: a földrengésről,a katasztrófa emlékére emelt templomról, amelyet maga XIII. Benedek szentelt föl -bizonyára friss hirként jutottak el a Zichyek udvarába és váltak ismeretessé. Ezek az események adhatták az ötletet Néri Szent Fülöp emlékének megörökítésére. Figyelemre méltó még az imádság befejezése is: "

Ô Szent Isten! Ó Szent, Erős Isten! Ô Szent, Erős és Halhatatlan Isten könyörülj rajtunk... mint az életveszélyben forgó lakosság vészkiáltása hangzik fel. Az aggodálom jogos volt, mert amint a szobor föliratából tudjuk Óbudát ugyan elkerülte a földrengés pusztitása, de a hosszú ideig tartó utórengések rettegésben tartották a népet. Erről is ir Fábián Julianna már idézett költeménye XVII. levelében: "De még hat holnapig gyakran meg-rendüle, A* föld; de épület immár egy se, düle. Kénköves viz sem folyt, mert már nem hasada, A* Duna is maga parttya közt marada. Komáromon kivül hat hét m ért-földekre. 9 n E veszély el hatott, talán még többekre." A művelődéstörténeti szempontból is jelentős hármas fölkiáltás eredete Konstantinápolyba vezet. II. Theodosziosz császár uralkodása idején, 446-ban négy hónapig rettenetes földrengések rémitették a várost. A császár körmenetet rendelt el, amikoris a bibliai Habakuk próféta vagy Fülöp diakónus példájára elragadtatott egy fiu a sorból, majd lejutva a magasból azt állitotta, hogy odafönt tanulta meg az éneket: "Szent Isten! Szent Erős! Szent Halhatatlan! Irgalmazz nekünk!" A néptömeg is rázenditett az isteni eredetűnek tartott himnuszra mire a csapás megszűnt. Ennek emlékére minden évfordulón körmenetben vonult a nép a Kámposz nevezetű külvárosba, ahol a földrengés idején sátrakban laktak. • A hármas vészkiáltás, a triszagion az ókortól kezdve a bizánci liturgia jellegzetes motivuma. A római egyházban csak nagypénteken, az ünnepélyes kereszthódolatkor énekelték görög és latin nyelven. A triszhagiont impropériumaiban megzenésítette és karra alkalmazta Néri Szent Fülöp jóbarátja, a polifónia nagy mestere Palestrina is. A budavári Szentháromság szobor egyik oldal-reliefjén, amely a fogadalmi emlékmű épitését ábrázolja a három acclamatio szalag353