Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Endrei Walter: Óbuda ipari létesítményei, 1690-1850 = Industrielle Anlagen in Óbuda 325-347

JEGYZETEK 1. Ismertette Karlovszky E. , Magyar gyár- és kézműipar 1771-1774ben, MGTSz III, 1-64 1896. Talán érdekes megemlítenem, hogy a bécsi HKA Cam. Hung. Rote No. 132. 87.alatt jó felmérés található a mesteremberek számáról, melyben pl. Debrecenben 1 567 (A Htt. felmérés szerint csak 220), Pozsonyban 973, Komáromban 469, Sopronban 462 fő szerepel (1770). Óbuda sajnos hiányzik ebből a listából. 2. OL. 1. Magyar Kancellária 1774/3114. 78. 3. Egy sor céh puszta léte,a malmok viszonylag nagy száma, továbbá a sörházak és lőpor gyártás a középkori kontinuitást és Buda közelségének hatását érzékeltetik. 4. HKA Ungarische Kammer fasc. 26/1. No. 96 ex Jänner, 1776. 59-151.Ehhez tartozott a Térképtárban elhelyezett Hyros-féle térkép. 5. Ennek oka talán az erős budai timárcéh magatartásában keresendő, mely pl. 1727-ben tiltakozik egy óbudai "Juchten-Fabrique" felállítása ellen. OL. NRA 860/88. Talán összefüggésbe hozható a régi sörház bérlőjével, Kelcz timárral kapcsolatos adattal. OL Zichy lt. P 707.48. 6. E kérdésre kitértem a veszprémi Kézmüvesipartörténeti Szimpóziumon (1973) XVIII. sz. -i posztómesterek munkarendje c. előadásomban. 7. Ismeretesek azok a tettlegességig fajuló viták, amelyek a két óbudai serfőző között folytak a Zichy-korszak idején, amikor az egyik fél pénzkölcsönökkel nyeri meg a földesúr hajlandóságait. Jankóvich M. , Adatok Óbuda.középkori helyszínrajzához, Bud. Rég. XVIII. 491-4 1958. 8. Tudunk arra is esetet, hogy a község köteles jókarban tartania bérleményt. BFL Óbuda Tan. Irat. 1884/1816. 9. HKA idézett helyén, 6 óbudai mesterember költségvetése alapján. 10. Az egyik ilyen helyszínrajzát Id. OL Kamarai lt. , Acta ser. cult. 1787. fons 6 alatt, ül. Tervtár Del.Aed. F 2 173/1-2. 11. Üo. 175/1-2 alatt. 12. Uo. 169/1. 341