Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48
apát, két prépost, az egri székes- és a szepesi társaskáptalan képviselői, valamint hét megye nemességének köv&tei vannak feltüntetve, A városok (és a három kapitány) itt nem szerepelnek, hiszen ők az oklevél kiállitói. A városok, mint "concapitanei" ebben az esetben tehát magasabb jogállással rendelkeznek, mint főbirájuk, a tárnokmester. Teleki i. m. X. k. 164-169. 45. V. ö. 1442: Tóth-Szabó Pál , A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon, Bp. 1917, 378-380. - 1444: Mályusz, A magyar rendi állam... i. m. 564-565. - 1450: Teleki i. m. X. k. 256-258. stb. 46. V. ö. Elekes Lajos, A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig, Bp. 1964, 180-181. 47. Demény Lajos , Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés, Bukarest 1960, 206-211. 48. V.o. Szűcs Jenő , Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon, Bp. 1955, 34-36. 49. Az erdélyi szász székeket és a köztük kialakult kapcsolatokat nem számitjuk ide, noha a vezetés ép ebben a században került a patriciátus kezébe, v. ö. Thomas Nagler , Die Ansiedlung der Sachsen in Siebenbürgen und ihr Beitrag zur Entwicklung der rumänischen Feudalgesellschaft, Studien zur Geschichte der mitwohnenden Nationalitäten in Rumänien und ihrer Verbrüderung mit der Rumänischen Nation, Bd. I, Bukarest 1976, 117-121. - Hasonló volt a szepesi szászok közösségének eredete is, v. ö. Fekete Nagy Antal , A Szepesség történeti és társadalmi kialakulása, Bp. 1934, 328-343. 50. Wenzel Gusztáv , Magyarország bányászatának kritikai története, Bp. 1880, 62-65. - Peter Ratkog , Povstanie banikov na Slovensku roku 1525-1526, Bratislava 1963, 15. 51. Iványi, Eperjes... i. m. I. k. 170. sz. -Marsinai. m. 58. 52. Kubinyi , Der ungarische König. . . i.m. 207-208. 53. A rendek levele: "illa civitas inter ceteras in hoc regno singulari prerogativa fulget, tumque nedűm regine, sed nec reges de iure possunt et valent cuipiam impignorare, vei conferre." Sopron vármegye története. Oklevéltár, II. k. Sopron 1891, 301. - Hasonlóképp irt a király is: Hazai Okmánytár IV. k. Győr 1867, 326. 54. 16. cikkely: "Ob inndert aine aus den freystettn in iren freytumb vnd gerechtigkaitn von herrn vnd Edln lewttn beschwert ward, so soll der her Tarkhenmaister ein sölchs von vnnserm herrn dem khönig nach seinem pesten vermugen helffen werden von ambts wegen." ijf. Szentpétery Imre , A tárnoki Ítélőszék kialakulása, Századok 68 (1934) 589. 55. V.o. Mályusz , A magyar rendi állam.. . i.m. 568-569. 56. Michael Mitte rauer , Probleme der Stratifikation in mittelalterlichen Gesellschaftssystemen, Sozialwissenschaftliche Informationen für Unterricht und Studium 5 (1976) 68. 33
