Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Endrei Walter: Óbuda ipari létesítményei, 1690-1850 = Industrielle Anlagen in Óbuda 325-347

mert valószinüleg a Kamarai tisztviselők beköltözése miatt helyre volt szükség. 5 Présházuk és hordóraktáruk lehetett a Trinitáriusoknak is egy 1789-beli rajz cime után Ítélve.

53 A selyem raktárrá átalakitani javasolt épület azonos lehet a rend kiscelli kolostorának elkészülte előtt a Szentháromság tér táján állott ideiglenes lakával. (1738-48). 54 Nem térünk ki e helyütt a többször emiitett kisebb pálinka« égetőkre - pl. az emiitett Krenh György is üzemelt ilyet 1827-41 között - mert méreteik a háziipar kereteit nem haladták meg. 1725-ben csak 6, 1817-ben 33 üst után fizettek az óbudaiak árendát. 55 Textilipar A malomiparral ellentétben a textilszálak feldolgozásának sem középkori, sem a Zichy-család tevékenységéhez fűződő hagyományai nem voltak. Legkevésbé azonban a selyem feldolgozását mérlegelték a helybeliek; márpedig ezzel kezdődött Óbuda máig is jelentős iparágának története. A 70-es években a Kamara minden birtokán erősen szorgalmazták a selyemtenyésztést, Óbudán - nagyszámú eperfa ellenére sehogysem fejlődött a gubó beváltás. Amikor Ferberth F. prefektust ezért felelősségre vonták, védekezésében előadta/ hogy a helybeli parasztházakban külön helyiség a selyemtenyésztésre nincs, a hernyók a lakószoba sürü pipafüstjében megdöglenek. A valóságban a sok bibelődéssél járó munka hozama eltörpült a szőlő müveléséé mellett úgy, hogy a 80-as években gyalog hordták Óbudára a gubót a távoli, szegényebb községekből (ilyen volt Túra, Aszód, Valkó), de Óbudán nem voltak hajlandók vele foglalkozni. 5

^ Ekkor történt, hogy bécsi selyem gyárosok egy csoportja - a dekonjunktúra elől menekülve és a kormányzati ösztönzésnek engedve a magyarországi selyemtenyésztő területek felé indult. Közülük többen Eszékre igyekeztek, de az ideiglenesnek szánt állomáson az óbudai fogadtatás hatására végérvényesen letelepedtek. Ferberth igy akarta talán kifogni a szelet a vitorlából: támogatására mind Beywinckler József, mind sógora Höpfinger Jakab selyemszövő manufakturások olyan feltétel mellett maradtak, hogy helyiséget, 3 éven át 600-600 Forint segélyt és 1 500 Ft. értékű selymet kapnak egy éves hitelre. 5

' A harmadik, kisebb stilü üzletember Frast József selyemfestő 300 Fttal beérte, de helyiséget ő is kapott. Habár nem tekinthetjük rendeltetésszerűen épült létesítménynek, a teljesség kedvéért azonosítjuk a manufaktúrák kezdeti elhelyezését. Gföller 1774-beli kastély tervrajzába 1777 májusában vörös krétával bejelölték a manufakturások rendelkezésére bocsájtott, összesen 18 szobát és termet. 5

8 Eszerint - legalábbis kezdetben - mind a kastély földszintjén és emeletén lévő vendég- és lakószobák, mind a keleti szárny és a diszkért melletti épület eredetileg más célokat szolgáló helyiségei rendelkezésre álltak. 330