Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

bár csekély mennyiségben, 100%-os merinó gyapjúból is készitett szövetet, a Plútót, 44/2 fonalból 400 g/fm sulyut és a Győzőt 32/2 fonalból 500 g/fm sulyut. A hagyományos termékek terén elért termelési eredményeket elhomályosította a Terlyster szövet nagyüzemi gyártásának a beindítása, 1955-ben a gyár poliészter-gyapjú keverékü szövet előállításának kísérletezéséhez fogott hozzá. A kísérleteket az ellenforradalom megakasztotta. 1957-ben a kísérleteket tovább folytatták. A fáradságos munkát siker koronázta. 1959-ben a kísérleti nagyüzemi gyártásban 27 000 m

2 PE/gyapju keverékü szövetet állítottak elő. A GYIG a szövet gyártását a HFSZ-re bizta. Magyarországon, sőt Közép-Európában a gyár elsőként kezdte meg a Terlyster szövetek gyártását, amelyek 45 %-os gyapjúból, 55 %-os PE/poliészterből álltak. A Terlyster két tipusát állították elő, a "Jeszter" 200 g/m

2 és a "Pester" 270 g/m

2 súlyban és 150-150 cm szélességben. A Terlyster gyártása gyors ütemben fejlődött. 1962-ben már 933 000 m

2-t állítottak elő. A gyár a szintetikus fonalak gyártását is elkezdte. Az uj gyártmány folyamatos termelése igen nagy erőfeszítést követelt a HFSZ valamennyi dolgozójától. A nehézségek hatványozottan jelentkeztek a fonodában. A PE-gyapjú keverék gyártása kezdetén szinte vért izzadtak az előfonó és fonoda dolgozói, amikor a hagyományos gyapjurendszeren kellett a korszerű, de még sok problémát okozó keveréket feldolgozni. A HFSZ pártszervezete a szakszervezettel és a KISZ szervezettel együtt igyekezett megértetni a dolgozókkal az uj feladatokból fakadó nehézségeket, átmenetileg jelentkező többletmunka szükségességét. E gondokat növelte az öreg gépek, a szakképzett munkáshiány, valamint az erős munkásvándorlás. A HFSZ 1957-től egyre erőteljesebben kapcsolódott be az ország fésűsszövet exportjába. 1949-tŐl-1957-ig főleg a Szovjetunióba szállított. A gyár vezetése örömmel vette az éves szerződésekben rögzített szállítási tételeket, mivel azok nagybani s folyamatos termelés kialakítását biztosították és lehetővé tették a nyersanyagok tervszerű előkészítését. 1957-től a HFSZ az ország tőkés relációjú fésűsszövet exportjában is mind előkelőbb helyet kapott. 1957-ben 7 400 m

2-t szállított a tőkés országokba. Ez az ország nyugati fésűsszövet exportjának több mint egyharmadát jelentette. A következő években az ország nyugati relációjú fésűsszövet exportjának már több mint felét biztosította. A HFSZ a kormányzati célkitűzésekkel összhangban nagyon tudatosan és célratörően, intenzív ütemben fejlesztette az exportját. 1962-ben 3 145 000 m

2 szövetéből már 1 243 200 m

2-t exportált. Az iparág deviza termelésében vezető szerepet játszott. A gyár termékei - Plútó, Olympia, Aden, Jena, majd a Terlyster - ismét kivívták a nyugati vevők elismerését is, közismertek és keresettek lettek, ugyanúgy, mint egy évtizeddel korábban, avagy a háború előtt. 1962-ben a brüsszeli világkiállításon tiszta gyapjúszöveteit Arany Éremmel tüntették ki. 297 «