Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

titkár: Kovács Ferenc, lakatos művezető, illegális párttag volt; szervezőtitkár: Katz László lakatos, 1939-től SZDP, majd KMP tag volt; agit. t. : Magyar Endre meós, illegális párttag volt; Reiterbauer László lakatos, csop.vezető,1945-ös párttag; Magyar János esztergályos; Juszkó Sándor lakatos. A pártszervezők a pártszervezet vezetésével együtt a "munkástanács" tiltó rendelkezése ellenére elkezdték az MSZMP lapjának, a "Népszabadság"-nak a terjesztését, melyből kezdetben naponta 70-80 darabot adtak el. 1957 januárjában már 100-120 db újság talált gazdára. 74 Még december hónapban, a kivarróban megalakult a gyár első alapszervezete, nem sokkal később a műszaki és a szövődéi alapszervek is létrejöttek. Ezt követően az Ideiglenes Intéző Bizottság átalakult Pártbizottsággá. 1957 május elsejére a párttagok létszáma 250 főre növekedett. 1957. szeptember 20-án a HFSZ MSZMP szervezetének 439 tagja volt és 8 alapszerve. A tagok nagyrésze nő volt, családanya, ez nehezitette a pártmunkába a bekapcsolódásukat. Az év közepén a pártbizalmi hálózat is kiépült. '

5 A XX. kerületi pártbizottság hathatós segítséget adott a HFSZ egyre izmosodó pártszervezetének, melynek agitációs és leleplező munkája nyomán a "munkástanácson" belül egy egészséges mag alakult ki. A gyáron belüli erőviszony megváltozása tette lehetővé az ellenforradalomhoz csatlakozó igazgatónak, Turbucz Pálnak a leváltását is. A minisztérium a február 15-én leváltott igazgató helyére a karhatalomban szolgáló Sári Sándort nevezte ki a gyár igazgatójává. Sári kinevezése tovább erősitette az MSZMP HFSZ szervezetének pozicióját, politikai tevékenységének hatékonyságát. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a 25/1956. sz. tvr. alapján újra választott HFSZ "munkástanácsában" - 60 rendes és 7 póttag - és a 9 tagú elnökségében az ellenforradalmárok még jelentős poziciókkal rendelkeztek. Az ország politikai élete konszolidálásának hatására a "munkástanácsból" fokozatosan kiszorultak a szélsőséges, horthysta elemek (18 fő), akiknek helyébe csak részben kooptáltak uj személyeket, igy a "munkástanács" létszáma 51 főre csökkent. Ennek ellenére tevékenységét, állásfoglalását még 1957 januárjában is kommunista-ellenesség hatotta át. A bennmaradt jobboldaliak lépten-nyomon akadályozták az MSZMP szervezését. A "munkástanács" vezetőinek párt- és munkáshatalomellenes tevékenységét megkönnyitette a gyár akkori igazgatójának a munkástanáccsal szemben elnéző, nem egy esetben lepaktáló magatartása is. A gyár kulturotthona volt a környék és a XX. kerület "munkástanácsainak" a központja, az ellenforradalmi erők fellegvára. A "munkástanácsok" feloszlatása után a kerület "munkástanácsa" megbizottai továbbra is a kulturotthonban jöttek össze, taktikájuk egyeztetésére. ^6 293