Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

gyáripari alapréteggel (azaz a Fésüsfonó felfogása szerint betanított munkásokkal) és középosztállyal, és teljes mértékben hiányzik annak - különösen női munkaerők vonalán - a megbecsülése is.Aki csak vala­mit is tanult, mindjárt több akar lenni és a munkás sikjián nagy több­ségben csak a félresikerült existenciák maradnak meg. 106 A tanulás nem számított erénynek, mert a gyár érdekeinek csak ellentmondásosan felelt meg. Tanuljon a munkás, de csak annyit, amennyi ahhoz elég, hogy nagyobb ismeretanyag hiányában ne hagyhassa el törzsmunkahelyét. Ez volt a Fésüsfonó törzsgárdakLépitési koncepciója, A "félresikerült existenciákat" pedig a tanulatlan textilipari munkásságnak az a része alkotta, amelyiknek a "hiányos ipari múlt" valóban nem adta meg a le­hetőséget a felemelkedésre, akik ebben az értelmezésben ténylegesen befejezetlen existenciák maradtak, s akiknek felemelkedése nem állt a vállalat érdekében. A munkásérdekek hadigazdálkodási képviseletére hozta létre az 1944. évi iparügyi miniszteri rendelet az üzemi munkaügyi választmá­nyokat. A delegátusok felét a munkások választhatták titkos szavazás­sal, 10 ' A választás azonban a Fésüsfonóban botrányba fulladt, A sza­vazásra jogosult 843 választóból mindössze 272 szavazó járult az ur­nához bizonyságául annak, hogy nem értenek egyet az államilag szabá­lyozott munkásképviseleti rendszerrel. A gyár munkásai és a Kommunista Párt közötti kapcsolat Szabó Károly révén erősödött. A gyár kommunistái, amikor a Harma­dik Birodalom csapatai Csehszlovákiába bevonultak - más Üzemekhez hasonlóan - röplapokat terjesztettek. Szabó Károly 1940-re kis csopor­tot szervezve agitációs munkát folytatott és szabotázsakciókat hajtott végre. A szervezkedés nagy óvatosságot igényelt, mert a vállalat éle­tében a nyilasok és a Volksbund mozgalmat támogatók súlya jelentős volt. A vállalaton belüli illegális mozgalmat 1941-ben Szabó Károly be­vonultatásával érzékeny veszteség érte. Baloldali beállítottságú társai szintén katonai behívókat kaptak, A gyárban maradt kommunista csoport súlya azonban a sztálingrádi csata után növekedett. Szabó Károly is visszatért a frontról, és 1943 novemberétől ismét folytatta szervező munkáját. 1944 közepétől gyári fegyveres csoportot szervezett az üzem kit elépítésének meggátlására, A csoport (Jantai Árpád, Kovács Lajos, Horváth Ferenc) kapcsolatban állt a Somogyi Miklós vezette rózsadombi partizáncsoporttal. Szabó Károlyt azonban 1944 júniusában ismét ka­tonai szolgálatra hívták be Alsódabasra, ahonnan megszökve újra a gyá­rat kereste fel. 1944 utolsó hónapjaiban októberi letartóztatásáig ka­tonaszökevényként élt. A mozgalmi munka irányítását ekkor Kovács Lajos vette át. 108 A gyár munkásai a 30-as évek közepétől eszmeileg egysége­sebbé váltak. A vállalat legöntudatosabb, részben kommunista, munká­sai a munkaügyi választmánnyal szemben hozták létre 1944. szeptember 12-én saját demokratikus szervüket, az illegális üzemi bizottságot. Elnöke Szabó Károly, alelnöke Jantai Árpád mérnök lett, A bizottság legfőbb feladata az üzem kitelepítésének megakadályozása, munkasza­254

Next

/
Oldalképek
Tartalom