Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

átvételt akart, de ez a Fegyvergyár érdekeinek nem felelt meg, 81 Az átadás meghiúsult, és nem valósult meg az sem, hogy a Hitelbanknál koncentrálódjanak a hazai fésüsrészvények (38,79 (%-ban). A Stöhr-Etag konszern viszont ujabb sikeres részvénykoncentrációt hajtott végre, a zárolt pengőköveteléseket változtatták át részvénytőkévé. Az 1942, évi alaptőkeemelés után azonban a külföldi csoportban aStöhr cég közvetlen részvényérdekeltsége 40 %-ra csökkent. Időközben - 1941, október 24-én - a Stöhr cég, a Fésüsfonó és a Fegyvergyár közti lejárt szindikátusi szerződés helyébe uj lépett. ®^ A szindikátusi szerződés megkötését a magyar csoport részéről a részvényminoritás indokolta. A szindikalizált részvények a két csoport között 50-50 %-ban oszlottak meg. Ezzel a részvénymennyiséggel semmilyen körülmények között nem kezdhettek spekulációs üzleteket. A német kézben lévő magyar vállalati részvények repatriálásáról 1942-ben kormányszinten tárgyalások kezdődtek. A Hitelbank is felmérte ehhez részvényvállalatainak helyzetét. A bank kettős kimutatást készített. Az egyikben azokat a vállalatokat sorolta fel, amelyeknél a részvényvisszavásárlás lehetősége fennállt, de nem volt valószinti (pl. a Ganz gyár). A másik csoportosításban azokat a vállalatokat irta össze, amelyekről biztosan állitotta, hogy részvényeik nem visszavásárolhatok. Ezek közé tartozott a Fésüsfonó, Az értékes, hosszú ideig megszakítás nélkül német kézben lévő fésűsreszvényekről a német csoport nem mondott le, mert a vállalat termelése, pénzügyi eredményei a világháború éveiben is rendkivül kedvezően alakultak. 83 Kitelepitési kisérletek

t az utolsó napok A front közeledtével a budapesti ipartelepek közvetlen veszélybe kerültek. A Fésüsfonót 1944. június 2-án bombatámadás érte. A karbonizáló elpusztult, a festőüzem megrongálódott. Április elejétől mintegy 600 munkás hagyta el munkahelyét, a termelési kiesés 40 %-ot ért el.84 A dél-pesti hadianyaggyárak ellen 1944. április 3-tól állandósult légitámadások következtében a legtöbb szőnyegbombázás a Soroksári utón lévő Fésüsfonó környékére jutott. Ez magyarázza a hadiüzemi kötöttségek ellenére bekövetkezett nagyszámú kilépést. Reinhold vezérigazgató, Schulze ügyvezetőigazgató és Krúdy Ferenc az igazgatóság elnöke október második felében vetette fel a gyár kitelepítésének gondolatát, elsősorban a fésülőüzemét. A magyar vezetők többsége azonban ellenezte a tervet, és a fésülőüzem kitelepítését azzal akadályozták meg, hogy szakértőkkel az áttelepítést műszakilag és helyileg (Székesfehérvár, Vác) kivitelezhetetlennek minősítették, •Schulze és Schlechte német gyárigazgatók novemberben ennek eUenére elhatározták, hogy a kb, 40 ezer m jó minőségű készárukészletet Sopronba szállítják, ahol filial ét állítottak fel, A nyilaskeresztes kormány Kiürítési Kormánybizottságának rendelkezései, a német gazdasági kiürítési szervek fenyegető leiratai és erélyes személyes beavatkozásai , • " • " 247