Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

13-án országgyűlésre hivta meg a városokat, igaz, nem kötelezve őket a megjelenésre.* 60 Az év végén a szegedi országgyűlésre azonban nem csak megparancsolta a városoknak, hogy jelenjenek meg, hanem a városi pecsét elküldését is kérte. ° Ezt a parancsot még kétszer megismételte. 162 A szegedi országgyűlés határozatában mégsem olvasunk a városi küldöttekről, hanem szokás szerint a főpapok és a főurak mellett csak a megyei képviselőket emiitik. "3 Meghivták a városokat az 1461-es országgyűlésre is és küldötteik jelenlétét más források is igazolják. 164 Természetesen meghivta Mátyás 1464-ben városait székesfehérvári koronázására és az ezzel egybekötött országgyűlésre is« Ezzel a királyi várospolitika fordulópontjához érkeztünk, legalábbis a városok országgyűlési meghivása vonatkozásában. Nem lehet véletlen, hogy 11 éven át egyetlen városokhoz intézett országgyűlési meghivó sem maradt fenn. *®v Ebben a negativ vonatkozásban igen érdekes egy 1466. évi adat. Bártfa levelet irt Rozgonyi Rajnáidnak. Meghallották, hogy a király országgyűlést hivott össze. Kérik Rozgonyit, hogy mentse ki őket, mert nem fognak megjelenni. * 67 Bizonyára nem kapott a város meghivót, de a polgárok nem tudták, hogy ez nem véletlenül történt-e. 1466 után hasonló adatunk nincs. Vegyük figyelembe, hogy 1467-ben, 1470-ben és 1474-ben akarták az országgyűlések a városokat olyan adók fizetésére kötelezni, amelyeket különben csak a jobbágyok fizettek. 168 Mátyás különösen 1474 végén volt kénytelen közbelépni. 169 A király noha pénzügyi okokból megvédte városait az adóügyben, maga is felelős volt azért, hogy a polgárokat nem hivták meg az országgyűlésekre és hogy 1471 után a tárnokszék is megszűntette tevékenységét. 17° A polgárságon belül ugy látszik elkeseredett hangulat lett úrrá, amit az uralkodó annál is inkább meg akart szüntetni, hiszen a sziléziai hadjáratban megismerte a városok erejét. Még Brünnből összehivta Budára az 1475. évi Szent György-napi országgyűlést. A szászokon kivül * a városokat is meghivta és olyan parancsot adott, hogy mindenképp jelenjenek meg. Az országgyűlés célja törökellenes háború előkészitése és a belső rend helyreállítása. Mivel eddig a városok jogait nem mindig tartották be, ezért az országgyűléssel együtt tárnokszéket is hivott össze, amely az országgyűlés után egy héttel kezdődött volna, * '

2 Az már más lapra tartozik, hogy az országgyűlésen megszavazott törvény megint nem emiitette a városokat. * '3 Mátyás 1475 után újra megszakitotta a városok meghivását, de nem tudjuk, hogy miért. Természetesen lehetséges, hogy az országgyűléseken a királyi városokat Buda képviselte, amit a városi levéltárak elpusztulása miatt igazolni nem tudunk, de ebben az esetben is kisebb befolyást tudtak kifejteni, mintha valamennyi város ott lett volna. A tény az, hogy 1475-1490 között nem maradt fenn városoknak szóló országgyűlési meghivó. Lehetséges, hogy közben ujabb fordulat következett be a királyi várospolitikában. A király esküvőjére a magyarországi városokat az uralkodó nevében a kincstartó, 1 ?

4 a szász városokat maga a király hivta meg. 175 Egy Bártfához intézett levélből meg-