Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
18. V.o. Takáts Sándor , Telepítések Esztergom vidékére a XVI. század végén, Századok, 1903. 531-53 5; Gárdonyi Albert, Buda és Pest keresztény lakossága a hódoltság alatt, TBM V. (.1936), 25-31. 19. PmL, IV. 1-j, Acta jud. ant. 1697 <• 2. Az Óbuda-Buda közti határról az óbudai Varga Györgyöt, Sigmond Istvánt, Nemes Györgyöt, Kerekes Mihályt és Pétre Istvánt kérdezték ki. 20. Varga György "réghi O Budaj emberektül, ugy mint Vincze Mátétul és másoktul is"-ugy hallotta, hogy Óbuda és Buda határa a malom révnél kezdődik, onnan megy fel "az szekér és gyalog utón az Dióskutra, az Dióskuttól pedigh az kü rakásra, az kü rakásrul az hegyhátra és az hegyhátrul oldalant Hidegh kut névő puszta felé". Sigmond István "szegény attyátul hallotta, hogy Budaj és O Budaj határ kezdődik az terméskőnél", onnan ugyanúgy megy tovább, ahogy Varga György mondta. A többiek is megerősitették ezt. A Dióskutat, a kőrakást, a hegyhátat nem tudjuk helyhez kötni. A malomrév elnevezés eredete az lehet, hogy Óbuda déli határánál ez időben e gy vagy több hajómalom horgonyzott a Dunában; konkrétan Madarassy Gergely óbudai jobbágy hajómalmáról irta Zichy Péter 1713ban, hogy "emberemlékezet óta" Óbuda déli végénél állt (OL,P 707, Zichy-lvt. 218. cs. 491.). Innen valóban vitt szekérút a domb lábáig, vagyis a bécsi országútig, onnan kezdve azonban már csak gyalogúton lehetett a határ vonalát követni. Ez is arra vall, hogy 1697-ben a határ ugyanott volt, ahol 1767-ben; a XVII. század végén itt a későbbi Jalics-féle téglavető helyén (ahol ma a Bécsi uti városi házak állnak) még domb volt, amelyre szekérrel már nem lehetett felkapaszkodni. 21. OL, NRA, 859/9 22. OL, Zichy-lvt. fasc. 205. No. 1./20, 21, 25, 32, 35, 39.); 0 4, Inquis. jurat. Tab. Reg. No. 3375. 23. OL, NRA, 853/23; Kamarai térképek, No. 1848; No. 804:1. 24. OL, NRA, 1853/15. 25. Az 1749, 1752, 1766-ban folyt határperről lásd: BFL, V.l.b.,ÖB, Tanácsi iratok, 150/768. 26. OL, Kamarai térképek, 830:69 27. Egyet. Kvt. Coll. Pray. LUI. 235. Ismertette e tanúvallomásokat Garády is, de tévesen egy budai polgár feljegyzéseinek vélte a szöveget (Pest-Budai Emléklapok, 1931. 115-133.) 28. BFL, ÓB, Tanácsi iratok, évszám nélk. No. 26; V. 1-q, Teleknyilvántartások, I. 23. 29. OSzK Térképtár, Aufnams-Protocoll der Flurenweisen Vermessung in der Gemeinde Alt Ofen, 1855 + térkép, 1857. Jelzete: 66/27. 30. OL, NRA, 268/41; E 19, Grassalkovich-iratok, 22. es.; E 15, Exped. Cam. 1766. jun. 6. 31. OL, Zichy-lvt. 464. cs. 173. (Zichy István bérleti szerződése Krempl Tóbiással, 1698. márc). A malmokról bővebben lásd Endrei Walternek ugyanebben a kötetben megjelent tanulmányát Óbuda ipari létesitményeiről. 142