Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

alakítani,azt irták róla,hogy falait az alapokig le kellene bontani, mert vályogból és kőből vegyesen épültek. 123 A Sándor-háztól északra, körülbelül a mai Korvin Ottó tér 9, sz. ház előtti térségen állt Bebo Károlynak, a Zichyek szobrászának -1748-tól udvarmesterének - háza. A topográfiai azonosítást az tette lehetővé, hogy a Zichyek földeura s ágának megszűnése után Bebo Ká­rolyt is -hosszú viták árán - adózásra kötelezték, s igy a községi adó­könyvben is nyilvántartották. Egyébként, ha már tudjuk, hogy Óbuda melyik részén keres­sük a Sándor-házat és a Bebo-házat, a Kneidinger-térképen könnyen felismerhetjük a Zichy-kastély parkjával szemközt a két L-alakú, a zsellérháiaknál lényegesen nagyobb épületet. 1775-ben, amikor felsőbb helyről már erősen sürgették a pre­fektus kiköltözését a kastélyból, felmerült a terv, hogy a Bebo-házat Vegyék meg a jószágigazgatói hivatal és lakás céljára. A prefektus azonban minden erővel meggátolni igyekezett eterv megvalósítását, az­zal érvelve, hogy a szóbanforgó ház rossz anyagokból készült, szobái igen alacsonyak és sötétek, ráadásul hemzsegnek benne a poloskák. * 2 9 Az 1775-ben készült értékbecslésből valamelyes képet alkothatunk az épület belső elrendezéséről. Az irat a helyiségek közt négy lakószobát, egy ebédlőt,egy fogadószobát (Paradezimmer), egy irószobát (Schreib­zimmer), konyhát, éléskamrát, présházat sorolt fel, továbbá egylabo­ratorio-nak nevezett helyiséget, iao amely valószínűleg Bebo szobrász­műhelye volt. Ez az épület tehát óbudai viszonylatban inkább uriház, mint parasztház volt, s nem lehetett olyan nyomorúságos, amilyennek a prefektus feltüntette. Mindenesetre, prefektusház nem lett belőle. Bebó halála (1779) után Lachner Gáspár tanitó lakott az épületben. A piactér Óbudán, bár mezőváros - németül: Markt - volt, az újkorban sohasem tartottak a helyi jelentőség kereteit túllépő vásárokat. A szom­szédos hatalmas vonzóerejü piacközpontok, Pest és Buda léte megaka­dályozta, hogy Óbuda piacközponttá váljék. A helyi piac szintere aXVHI. században, akárcsak a középkorban, a mai Lajos utca 158. számú ház előtt az utca kiöblösödésből létrejött tér voltul (amelynek ma nincs külön neve). A piacot valószínűleg azért tartották itt, mert ez esett a legközelebb a XVIII. században még igen élénk forgalmú dunai kikötő­höz. Az 1780-as években a katonai ruházati bizottság követelésére a piacot áthelyezték a mai Fő térre. Az óbudai zsidó hitközség 1787-ben a Pesti Kamarai Adminisztrációhoz intézett folyamodványában 132 arra hivatkozva kérte a hetipiac visszahelyezését előbbi helyére, a Juden­platz-nak 133 nevezett térre, hogy az egyetlen kényelmes kikötőhely en­nek közelében, a zsinagóga mögött van, s hogy a halászok nem fogják innen a Fő térre vinni árujukat; hivatkozott a folyamodvány arra is, hogy 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom