Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
leltárból rekonstruálható, az óbudai Zichy-kastély a mai főváros teterületén az egyik legjelentősebb barokk palota lehetett. Az épület a lakó- és fogadóhelyiségeken kivül könyvtártermet, kincskamrát ( Silberkammer ), billiards zobát is magában foglalt. A birtokigazgatási épületek az első Zichy-kastély felépitése idején átkerültek a későbbi Polgár utcába, arra a jókora telekre, amelyet ma a Budapesti Rádiótechnikai Gyár foglal el. Itt épült a tiszttartó háza, amelyet jóval később, a század végefelé, emeletesre épitettek át; ugyanitt kapott helyet az urasági présház és borpince; ezt 1762-ben özvegy Zichy Miklösné annyira kibővittette, hogy a mintegy 50 méter hosszú és 10 méter széles uj présház alatti pincébe 7 300 akó, vagyis csaknem 4 000 hektoliter bor fért be. 106 Az 1730-as évektől kezdve itt történt az óbudai bordézsmálás is. Amikor a Zichy-uradalom a kincstár tulajdonába, a Magyar Kamara kezelésébe került, az uj koronauradalom élére prefektust (jószágigazgatót) neveztek ki. Székhelye, mint már emiitettük, jó ideig még a Zichy-kastélyban volt, mig azután az épület nagyobb részébe 1780-ban beköltözött katonai ruházati bizottság 1787-ben az egész épületkomplexust meg nem szerezte. Ettől kezdve volt Óbudán külön prefektusház. Erre a célra -különféle más lehetőségek és javaslatok megvizsgálása és elvetése után - a Fő tér és Kórház utca sarkán (ma: Fő tér 4. sz.) álló jobbágyházat vették meg, amelynek nagy kertje egészen a Polgár utcáig terjedt (11.kép). Az épületet néhány évvel később emeletessé alakitották át, 10 ? s lényegében ebben a formájában áll ma is t védett műemlékként. A XIX. század elejétől még egy birtokigazgatási épületre vannak adatok: az óbudai koronauradalmi ügyészség székháza 1812-től szerepelt az adókönyvben. A "Fisealats-Hauss" a mai Harrer Pál és Vöröskereszt u. sarkán, a későbbi városháza mögött állt. Bizonyos fokig a birtokigazgatás épületei közé sorolható az uradalmi börtön is, legalább is a tiszttartók és prefektusok mindig nagy súlyt helyeztek arra, hogy a "renitens és nyakas" alattvalók megfenyitésére kellően karbantartott helyiségek álljanak rendelkezésre. Az 1710-20-as években a zsámbéki kastély pincéjében vetették tömlőere az "engedetlen" jobbágyokát. Az óbudai külön börtönépületről, amely a Zichy-kastélytól északra, a mai Hajógyár és Laktanya utca sarkán állt,az uradalmi épületek 1774-ben készült felvételéből van először pontos alaprajzunk és leirásunk, 10 ® de való s zinü, hogy már a szak végén is ez volt az uradalmi tömlöc. Az épület a két in kivül három fogdát ( Arest) és három földalatti zárkát t magában, udvara a Duna-partig nyúlt le. 1783-ban és m az uradalmi tisztek már az épület kijavitását sürgették, mivel a tömlőere nagy szükségük volt: csakis ide zárhatták be "anyakas és izgága alattvalókat, akik ellen nem lehetett bűnügyi eljárást inditani, s ezért a vármegye nem vette át őket, s akiknek nem volt elég a botbüntetés". 109 • 129