Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973 - Hozzászólások Perényi Imre előadásához: - GRANASZTÓI Pál

Hozzászólások PERÉNYI Imre előadásához GRANASZTÓI Pál: Perényi Imre előadása, az adott keretek között szükségessé váló süritésben átte­kintette e hatalmas, külön monográfiát igénylő időszak minden lényeges városépitési ténye­zőjét, mozzanatát. Hozzászólásomban két, általa is több izben érintett témával kivánok fog­lalkozni. Mondandóm főként előadásának befejező részéhez kapcsolódik. Az egyik téma Budapestnek az az összképe, mely az előadás által összefüggései­ben kitűnően ismertetett városépitési folyamatok során alakult ki. Erről az összképről sok és sokáig vitatott vonásai ellenére mindinkább bebizonyosodott, hogy a legszebb nagyvárosi összképek egyike. Mibenléte, összetevői, értéktényezői több könyvben, tanulmányban elem­zésre kerültek. Az összkép a dunai panoráma egésze és mindaz, ami még hozzákapcsoló­dóan többé-kevésbé egybelátható, - mint például a budai hegyvidék, a Dunához közeleső pesti belső városrészek, sőt magasabbról tekintve a kivülebb hatalmas méretekben épülő ujabbak is. S ha mindez egyetlen szemszögből ritkán érvényesül is, mégis összképpé válik a tudatban, e helyek, városrészek megismerésével és átélésével. Ugyanezért itt mégis meg kell emliteni az egyik legfőbb értéktényezőt, ami ezt az egybelátást megkönnyiti: Budapest, mint a Dunával kettészelt, hegyvidék és sikság közötti nagyváros, nagyszabású, de ugyanakkor egybelátható. Egyrészt a kiterjedt és összefüggő dunai látkép, a magaslati kilátóhelyek révén, másrészt hidjainak, főútvonalainak organiku­san kialakult rendszere folytán is. Kevés nagyváros dicsekedhet az egybeláthatásának ilyen fokával. Ez egyik fő oka, hogy Budapest a turisztikának mind kedveltebb célpontja lett, amit az idelátogatók növekvő száma tanusit. De talán még fontosabb azáltal, hogy hozzájárul a helybeli lakosságnak mindinkább tapasztalható ragaszkodásához, kötődéséhez városa iránt. Az ilyen tárgyú könyvek kelendősége, a tervek, kiállitások, a városfejlődés és a városkép problémái iránti érdeklődés megnövekedése egyaránt bizonyítják ezt. Alapjáben véve arról van szó, hogy a város lakói tul azon, hogy korszerűen, háborítatlanul lakni, közlekedni akarnak, megfelelő szolgáltatásokban részesülni - és persze dolgozni is korszerű körül­mények között - jól is akarják itt érezni magukat, felismerni és kihasználni a város adta értékeket. S ezeknek az értékeknek a sorában kétségtelenül egyik legjelentősebb a látvány, a város képe, részleteiben is és még inkább összképében. Mint emiitettem, inkább a jövő felé fordulva kivánnék szólni, mert ebben a témá­ban, emigy közeledve hozzá, sok a felelősségünk és a feladatunk. Az értékek túlnyomóan feltártak, de feladataink vannak a megőrzésük és méltó fejlesztésük, kiegészítésük módjai­ban. Csak példaként: a dunaparti szakaszok mikénti át- vagy felépítésében, a budai hegy­vidék értékei, képe, növényzete megőrzésében, a külső ujabb városrészek változatosabb, lazitottabb, kulturált kialakításában, az elavult belső városrészek olyan megújításában, amely jellegüket, értékeiket megóvja. Korunk urbanisztikájának általános és ugyanakkor jellegzetesen budapesti feladatai ezek és persze még sok más. A száz év megszívlelendő tapasztalatokkal szolgál e feladatokhoz. Elsősorban az­zal, hogy Budapest fejlesztői, építői gyakran tudtak nagyvonalúak, előrelátóak lenni, ami­nek eredményeit itt láthatjuk. Képesek voltak a városban nemcsak magát a várost, hanem a fővárost is látni, azt fővárosként emelni, gazdagítani, ami kétségtelenül többletáldozatok­kal járt és jár. A táj adta kereteket kihasználni, kitölteni, sőt mi több, éppen a tájat magát emelni, az összképet a természeti és az emberi müvek páratlan együttesévé tenni. S ha ennek voltak is kimutatható tervi alapjai, - jelentős, sőt alapvető tervszerű kezdeményezé­sek -, az egész, az összkép mégis nőtt, mondhatni organikus jellegű lett, hiszen mindent ekként részletesen előre megtervezni nem is lehetett. Az élet, a fejlődés száz év alatt sok­szor beleszólt, nem kevésszer feszítőén, sőt rombolóan. S ilyen esetekben, a város egé­szére kiható, a város egész képét alakító létesítmények helyének, méretének, megoldása módjának eldöntése gyakran kívánt, és fog kívánni a jövőben is egyedi döntést, egyben nagy felelősséget, körültekintést követel: a szakszerűség szempontjainak és a lakosság igényei­nek ismeretét, egyeztetését. A város képe, ugy ahogyan ma látjuk, közösségi alkotás; nem egyetlen tervből, nem néhány alkotó eszméiből fakadt, hanem tükrözi mind vezetőinek, épí­tőinek, mind egész lakosságának szerepét, igényeit, képességeit. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom