Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973 - Hozzászólások Perényi Imre előadásához: - GRANASZTÓI Pál

Hozzászólások PERÉNYI Imre előadásához GRANASZTÓI Pál: Perényi Imre előadása, az adott keretek között szükségessé váló süritésben áttekintette e hatalmas, külön monográfiát igénylő időszak minden lényeges városépitési tényezőjét, mozzanatát. Hozzászólásomban két, általa is több izben érintett témával kivánok foglalkozni. Mondandóm főként előadásának befejező részéhez kapcsolódik. Az egyik téma Budapestnek az az összképe, mely az előadás által összefüggéseiben kitűnően ismertetett városépitési folyamatok során alakult ki. Erről az összképről sok és sokáig vitatott vonásai ellenére mindinkább bebizonyosodott, hogy a legszebb nagyvárosi összképek egyike. Mibenléte, összetevői, értéktényezői több könyvben, tanulmányban elemzésre kerültek. Az összkép a dunai panoráma egésze és mindaz, ami még hozzákapcsolódóan többé-kevésbé egybelátható, - mint például a budai hegyvidék, a Dunához közeleső pesti belső városrészek, sőt magasabbról tekintve a kivülebb hatalmas méretekben épülő ujabbak is. S ha mindez egyetlen szemszögből ritkán érvényesül is, mégis összképpé válik a tudatban, e helyek, városrészek megismerésével és átélésével. Ugyanezért itt mégis meg kell emliteni az egyik legfőbb értéktényezőt, ami ezt az egybelátást megkönnyiti: Budapest, mint a Dunával kettészelt, hegyvidék és sikság közötti nagyváros, nagyszabású, de ugyanakkor egybelátható. Egyrészt a kiterjedt és összefüggő dunai látkép, a magaslati kilátóhelyek révén, másrészt hidjainak, főútvonalainak organikusan kialakult rendszere folytán is. Kevés nagyváros dicsekedhet az egybeláthatásának ilyen fokával. Ez egyik fő oka, hogy Budapest a turisztikának mind kedveltebb célpontja lett, amit az idelátogatók növekvő száma tanusit. De talán még fontosabb azáltal, hogy hozzájárul a helybeli lakosságnak mindinkább tapasztalható ragaszkodásához, kötődéséhez városa iránt. Az ilyen tárgyú könyvek kelendősége, a tervek, kiállitások, a városfejlődés és a városkép problémái iránti érdeklődés megnövekedése egyaránt bizonyítják ezt. Alapjáben véve arról van szó, hogy a város lakói tul azon, hogy korszerűen, háborítatlanul lakni, közlekedni akarnak, megfelelő szolgáltatásokban részesülni - és persze dolgozni is korszerű körülmények között - jól is akarják itt érezni magukat, felismerni és kihasználni a város adta értékeket. S ezeknek az értékeknek a sorában kétségtelenül egyik legjelentősebb a látvány, a város képe, részleteiben is és még inkább összképében. Mint emiitettem, inkább a jövő felé fordulva kivánnék szólni, mert ebben a témában, emigy közeledve hozzá, sok a felelősségünk és a feladatunk. Az értékek túlnyomóan feltártak, de feladataink vannak a megőrzésük és méltó fejlesztésük, kiegészítésük módjaiban. Csak példaként: a dunaparti szakaszok mikénti át- vagy felépítésében, a budai hegyvidék értékei, képe, növényzete megőrzésében, a külső ujabb városrészek változatosabb, lazitottabb, kulturált kialakításában, az elavult belső városrészek olyan megújításában, amely jellegüket, értékeiket megóvja. Korunk urbanisztikájának általános és ugyanakkor jellegzetesen budapesti feladatai ezek és persze még sok más. A száz év megszívlelendő tapasztalatokkal szolgál e feladatokhoz. Elsősorban azzal, hogy Budapest fejlesztői, építői gyakran tudtak nagyvonalúak, előrelátóak lenni, aminek eredményeit itt láthatjuk. Képesek voltak a városban nemcsak magát a várost, hanem a fővárost is látni, azt fővárosként emelni, gazdagítani, ami kétségtelenül többletáldozatokkal járt és jár. A táj adta kereteket kihasználni, kitölteni, sőt mi több, éppen a tájat magát emelni, az összképet a természeti és az emberi müvek páratlan együttesévé tenni. S ha ennek voltak is kimutatható tervi alapjai, - jelentős, sőt alapvető tervszerű kezdeményezések -, az egész, az összkép mégis nőtt, mondhatni organikus jellegű lett, hiszen mindent ekként részletesen előre megtervezni nem is lehetett. Az élet, a fejlődés száz év alatt sokszor beleszólt, nem kevésszer feszítőén, sőt rombolóan. S ilyen esetekben, a város egészére kiható, a város egész képét alakító létesítmények helyének, méretének, megoldása módjának eldöntése gyakran kívánt, és fog kívánni a jövőben is egyedi döntést, egyben nagy felelősséget, körültekintést követel: a szakszerűség szempontjainak és a lakosság igényeinek ismeretét, egyeztetését. A város képe, ugy ahogyan ma látjuk, közösségi alkotás; nem egyetlen tervből, nem néhány alkotó eszméiből fakadt, hanem tükrözi mind vezetőinek, építőinek, mind egész lakosságának szerepét, igényeit, képességeit. 36