Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973

PERÉNYI IMRE BUDAPEST VÁROSÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE 1873-1973 Budapest, illetve a fővárost alkotó agglomeráció területén létesült települések az ezeréves magyar városépités jelentős tényezői. Egy részük a Duna-medence városépítésének egész története során kiemelkedő szerepet játszott. Erre a lehetőséget elsődlegesen e terület földrajzi fekvése, kommunikációs helyzete, urbánus potenciája, történelmi folyamatossága és nem utolsó sorban környezeti adottságai nyújtották. A Budapest térségében fekvő települések fejlődésében az adottságoknak sokféle előnye érvényesült: fontos tényező a nyugati és déli-délkeleti közlekedés természetes útját képező Duna, amelynek széles vizmedre ugyanakkor elválasztóvédelmi szerepet is betölt, vízmennyisége és a folyóviz energiája az ipar lokalizálására is mindenkor hatott. A települések kialakulásában jelentősége volt egykori bőséges halállományának is. A védelem és átkelés a két part településeinek egymásrautaltságát fokozta. Hozzájárult ehhez a két oldal eltérő földrajzi jellege: az egyhangúbb, mocsaras-homokos pesti oldallal szemben a budai oldal törésvonalakkal tagolt hegyei, a völgyek és a hegységek peremei a közlekedési vonalakat néhány jelentősebb pont felé irányitották, ahol átkelőhelyek és települések jöhettek létre. A pesti oldallal való kapcsolatok miatt e helyeken ikertelepülések sorozata alakulhatott ki. A Duna különböző szélességű völgye és a terasz-szintek fölé emelkedő dombok, hegyek, a különböző nagyságú és terjedelmű teraszok és azok épitőanyaga: mindez a települések kialakítására rendkivül kedvező tényező volt. Fontos adottságot képeznek a feltörő hideg és melegvizes források, "a különböző anyagú, nagyságú, lejtőjű felszinek eltérő növényvilága. A domb- és hegylejtők között kiemelkedő jelentőségűek voltak a déli és keleti tájolású oldalak, melyek a szőlő-gyümölcstermelésre kitűnő lehetőséget nyújtottak. E sokféle adottság szórt, mozaikszerű elhelyezkedése Budapest területének, szinte minden részének sajátos előnyöket adott. Ezeket gazdag tartalmú egységbe foglalta a kialakuló, növekvő városi szervezet. Tágabb vonatkozásokban vizsgálva Budapest földrajzi helyzetét, még jelentősebb városfejlesztési adottságokat találunk: Budapest az országot alkotó három legjelentősebb földrajzi tájegység találkozási zónájában fekszik. A Pesti Sikság révén Budapestig felnyúlik a Nagyalföld, a budai oldalon pedig itt végződik a Dunántúli Középhegység vidéke, ill. kezdődik az Északi Középhegység tájegysége. E hegységeket átvágó törésvonalak, folyóvölgyek pedig a távolabbi tájegységekkel való kapcsolatokat is természeti adottságként biztositják (Kisalföld, Dunántúl, Felvidék stb. ). E tájak eltérő irányba fejlődő termelési szerkezete a közös érintkezőpontnál: Budapestnél jut egymással legjobb kapcsolatba. így a helyi adottságokon tul, az országot alkotó tájegységek egymásközti kapcsolata Budapestnek mint gazdasági központnak a fejlődési energiáit növeli. Központi fekvése, valamint védelmi jelentősége révén a politikai központ szerepkörének betöltésére is kiválóan alkalmas. Budapest jelentőségét tovább fokozza, hogy tőle délre és keletre a Kijevig, Konstantinápolyig terjedő térségben - földrajzi, politikai és gazdasági okokból - hosszú történeti periódusokban nem tudott hasonló méretű és sulyu város kialakulni. Ez a körülmény Budapestnek a mindenkori országhatárokon tul nyúló jelentőséget adott. így fővárosunk területe Eurázsia legrégebben lakott helyeinek egyike, az emberi tartózkodás nyomai végigvezethetők a kőkorszak, rézkorszak, bronzkorszak és a vaskorszakon keresztül. Illirek, kelták kedvelt letelepedési helyei. A Római Birodalom e helyen épiti fel katonai és polgári városát, Aquincumot, amely egy időben Pannónia Inferior fővárosa lesz. A nagy népvándorlási időszakban e térség rövidebb vagy hosszabb tartózkodási helye a hunoknak, germánoknak, avaroknak és szlávoknak. A magyarság honfoglalásától kezdve történelmét szorosan összekapcsolja e terület sorsával. A tatárjárást, a török hódoltságot, a Habsburg elnyomást, a két világháborút, a fasiszta terror utalmát is túlélt agglomeráció városai évszázadokon át őrizték, fejlesztették a magyar kultúrát, tudományt. Itt volt a magyar ipar és a magyar forradalmi munkás25